Magyarországnak az Európai Unióból való kizárását, egyszersmind az ország és valamennyi magát magyarnak valló magyarországi lakos Európából való kitiltását kezdeményezi Szlovákia - jelentette be Jan Slotá szlovák miniszterelnök a Robert Fico államfővel és Vladimir Meciar nemzetpolitikai miniszterrel közös sajtótájékoztatóján. A hivatalos szlovák álláspont szerint erre a lépésre azért van szükség, mert Magyarország, noha több mint ezer éve lett volna rá, nem bizonyította, hogy képes békében élni szomszédaival, elfogadva, hogy azok kisebbségi politikája belügy, sem azt, hogy képes megvédeni a területén élő kisebbségeket a többségi társadalom attrocitásaival szemben. A magyar kormány a szlovák lépést felháborítónak tartja, és most már tényleg határozott ellenlépést ígér. Brüsszeli illetékesek még nem nyilatkoztak a szlovák megkeresésről, mondván, hivatalosan nem kapták meg a szlovák kormány beadványát.
Magyarország és Szlovákia konfliktusa több évtizedre, sőt, egyes szlovák történészek szerint több évszázadra vezethető vissza. Szlovák források felemlegetik, hogy a magyarok már az egész Kárpát-medencét egy csalárd üzlettel, Szvatopluk fejdelem megtévesztésével szerezték meg az akkor itt élő szlovák néptől. Mint emlékezetes, emiatt a szlovák kabinet a 2020-as években kártérítési pert kezdeményezett, illetve ezzel párhuzamosan kérte a jogsérelem előtti állapot helyreállítását, és a magyarok kiebrudalását a Kárpát-medencéből. A hágai bíróság azonban az írásos bizonyítékok hiánya, illetve elévülés miatt végül elvetette a szlovák beadványt, amelyet Szlovákia ezután az ENSZ BT elé terjesztett be.
Szlovákia számos egyéb történelmi panaszt emlegetett fel az elmúlt években. Szóvá tették, hogy Károly Róbert a XIV. században a mai Szlovákia területére behatolva számolt le Aba Amádé és Csák Máté kiskirályokkal - akik a mai szlovák történelemírásban szlovák érzelmű, a magyar monarchia alól függetlenedni vágyó, felvilágosult földesúrként jelennek meg. Kifogásolták emellett az 1968-as bevonulást, és azt, hogy 1919-ben a magyar vöröshadsereg agresszívan védekezett Eperjesnél.
A szlovák akadémia felvetésére Bratislava - ha Pozsonyt írnánk, az összeurópai érvényességű szlovák nyelvtörvény szerint minden előfordulás 300 euróba kerülne szerkesztőségünknek - többször követelte, a magyarországi "rosszízű tótozás" befejezését, így a Tót atyafiak könyvcímet Szlovák atyafiakra, a Békés megyei Tótkomlós település nevét Szlovákkomlósra változtatnák. Emellett átiratnák a magyarokkal a tótágast szlovákágassá, valamint az ezredforduló jeles magyar publicisztájának nevét Szlováka W. Árpádra.
Jan Slota kormányfősége idején a szlovák kormány a történelmi sérelmekre hivatkozva sorozatosan hozott Magyarországot sújtó intézkedéseket. Mint emlékezetes, átmenetileg - immár hetedik éve - felfüggesztették a magyar-szlovák határszakaszon a schengeni egyezményt, és vízumkötelessé tették a magyarok belépését az országba (a lépés egyoldalú volt, a magyar kormány arra hivatkozva nem reagált hasonló eszközzel, hogy szeretné jószándékát jelezni, és ezzel elősegíteni a konfliktus lezárását). Később a szlovák vízügyi szervek új mederbe terelték az eredetileg Magyarországra folyó Ipolyt, Garamot és Hernádot, így azok most a Kárpátok alatt átvezetve a Visztulába ömlenek. A határhidakat szlovák oldalról már 2021-ben lezárták statikai okokra hivatkozva, ám felújításukat azóta sem kezdték meg. Az ország néhány éve beszüntette a sztrapacskaexportot Magyarországra, és tavaly kezdeményezte, hogy a Tokaji borokról folyó névhasználati vitát úgy zárja le Brüsszel, hogy a teljes Tokaj-Hegyalját Szlovákiához csatolja. A bratislavai magyar nagykövetet évente utasítják ki az országból, a tárgyalásokra az országba invitált magyar kormánytagokat rendre visszafordítják a határról. Ugyanilyen elbánás alá esnek a magyar sportolók is, így az elmúlt években rendre kiestek a szlovákokkal nemzetközi kupákban összesorsolt csapataink, miután a visszavágókon - vagy már az első meccseken - nem álltak ki.
A magyar politika mindeddig csak diplomáciai jegyzékekben, és a még kevesebbet érő európai parlamenti felszólalásokban kifogásolta a szlovák lépéseket. Most azonban Szittyafülöpi Cseng Dzsásztin külügyminiszter ígéretet tett arra, hogy hivatalába kéreti a szlovák nagykövetet, és gazdaságdiplomáciai lépések sorozatát is kilátásba helyezte; ez utóbbiakról azonban részleteket nem árult el. Az Európai Unió eddig a két ország belügyének minősítette a konfliktust. Nem hivatalos információk szerint Petre Vasilescu Dzsong, az Európai Bizottság moldáv elnöke a beadványt hivatalosan úgy kommentálja majd: Brüsszelnek felül kell vizsgálnia az eddigi bővítési gyakorlatát, mert elképesztő, hogy milyen országok is az unió tagjai lehetnek. Brüsszeli források szerint az elnök első reakciója az volt, hogy mindkét idióta banda takarodjon a búsba.
