Folytatódik a kiegyensúlyozott állami gazdálkodás megteremtése a költségvetés bevételi és kiadási oldalának összhangba hozásával, az állami jó és a magánvagyonok közötti egyensúly továbbformálásával – jelentette be a tizenkilencedik akciótervének ismertetésekor Orbán Viktor a Nemzeti Együttboldogulás Miniszterelnöke, a Népakarattal Felkent Legfőbb Jóság. A kormányfő több konkrét intézkedést is felsorolt, amelyek részleteiről azonban nem beszélt.

Azt már korábban sejteni lehetett – a Helyi Háromharmad és a Magyar Nemzeti Egység információi nyomán –, hogy a 2010-ben bevezettt átmeneti extraadók továbbra is megmaradnak, így az energia- és a távközlési szektor 2017-ig minden évben befizeti árbevétele 2,75 százalékát. A bolthálózatokat idén már 45 milliárdos, jövőre és 2016-ban 52-52 milliárdos, 2017-ben 59 milliárdos adóval terhelik, de ezalól mentesítik a felcsúti fociakadémiát, a Videotont, a magyar lovassportot, a vívást és az öttusát árbevételük külön rendeletben meghatározott összegével támogató vállalkozásokat, továbbá azokat a hálózatokat, amelyek tulajdonosi körét a Nemzeti Egység Alkotmánya külön nevesítette.

A Nemzeti Együttboldogulás Miniszterelnöke ugyanakkor teljesen új elemeket is bejelentett. Így azt, hogy a következő hónaptól 20 hónapra állami felügyelet alá vonják az önkéntes nyugdíjpénztárakat, a kölcsönös önsegélyező pénztárakat, valamint az egészségpénztárakat. Ennek jegyében az ezekbe áramló átutalások 75 százalékát állami felügyeleti díjként elvonják, "hiszen a biztonságot mindenek felett biztosító állami felügyeletnek költségei vannak". A pénztári vagyon sorsáról nem beszélt a napokban Hugo Chavez-díjjal kitüntetett Nemzeti Együttboldogulás Miniszterelnöke, ám megjegyezte: minden vagyon a mi kezünkben, mármint az állam kezében van a legjobb helyen.

A kormányfő beszámolt a következő intézkedésekről is:

- Januártól a megtakarításos, legalább tíz évre szóló életbiztosítások biztosítási díjakat a társadalombiztosítás számlájára kell utalni.

- Szintén januártól a sárga csekken befizetett pénzek 15 százalékát (2016-tól 25, 2017-től 33 százalékát) az adóhivatal számlájára utalja a posta.

- A készpénzforgalomban kifizetett valamennyi összeg után a minden lakos mellé delegált adó- és vámellenőr 10 százalékos pénzhasználati díjat szed be (a befizetett pénzhasználati díj után nem kell újabb 10 százalékot fizetni).

- Általános és egységes levegőhasználati adót vetnek ki, aminek mértékét a tüdők vitálkapacitásához igazítják egy később megjelenő rendeletben megállapított díjszabás szerint. Hírünk megjelenését követő kormányzati tájékoztatás szerint ez valójában víz- és pislogásadó lesz, amiknek a részleteit azonban később hozzák nyilvánosságra.

- A magyar fuvarozók szövetségével kötött korábbi egyezmény jegyében, és a Malév piaci helyzetének javítása érdekében a teljesítményarányos árbevétel 65 százalékára rugó levegőhasználati díjat fizettetnek a magyar közutakat használó kamionokkal, valamint a légtérhasználó légitársaságokkal.

A fenti intézkedéseket a Nemzeti Együttboldogulás Miniszterelnöke azzal indokolta, hogy a pénz, amit használunk, az államé, és "amikor az államnak nincs pénze, elvárható, hogy adjanak azok, akiknek van". A levegőhasználati díjról azt mondta, az állam tartja fenn egyre nagyobb költségekkel az erdőgazdaságoknak azt a hálózatát, amikor megteremtik "az üde, egészséges magyar levegőt", ugyanakkor a magánkézben lévő növényzet oxigéntermelése "megbízhatatlan, nem követi az egységes nemzeti igényeket".

Meg nem erősített hírek szerint a kabinet arra is készült, hogy a dunaújvárosi Hankook-gyárat a cég működésének környezeti kockázatai miatt azonnali hatállyal állami felügyelet alá vonják, erről azonban most nem szólt a kormányfői bejelentés.

A kormányfői sajtótájékoztató után kérdéseket nem lehetett feltenni, a kormányszóvivői iroda írásos megkeresésekre írásban ígért választ, azonban arra egyelőre várni kell. Azt szerettük volna megkérdezni, nem tartja-e a kormány aggályosnak, hogy az eddig meghirdetett tizennyolc akciótervnek összesen huszonhét pontját tartotta aggályosnak és érvénytelenítette az Európai Unió, miáltal a magyar állam jelenleg európai bírósági perek sorozatában jogi képviseletre költi az éves GDP csaknem egy százalékát.