A gazdasági növekedés felgyorsítása a hétfőn hivatalba lépett új nemzetkormány legfontosabb feladata. Ennek érdekében átfogó gazdaságélénkítési programot hirdetnek meg - jelentette be a kabinet első ülése után Polgár-Magyar Vazul miniszterelnök. A program részletes kidolgozására szakértők részvételével Vállalkozói és Szociális Gazdasági és Társadalmi Szakmai Egyeztető és Döntéselőkészítő Fórumot hoztak létre. A részletes programot várhatóan egy-másfél hónapon belül, de legkésőbb a várhatóan legalább öt évre szóló adótörvény-csomag és az egyszerűség kedvéért nyomban a teljes parlamenti ciklusra megalkotott, négyéves költségvetési törvény elfogadásáig kidolgozzák.
A gyors és alapos szakmai munkára garancia, hogy a testület tagjai között vannak egyetemi oktatók, tudományos kutatók, a jegybank szakértői, valamint a négy gazdasági tárca, a Hiteltörlesztésekért Felelős és Euróbevezetést Előkészítő, a Terhek Közös Viselését Összehangoló, a Gazdagodási, valamint a Magyar Vidék Minisztériuma apparatusának jól felkészült tagjai, állástalan eddigi befektetési eredményeiknek köszönhetően függetlenként tevékenykedő brókerek, adótanácsadók, offshore-szakértők, MLM-szaktanácsadók, továbbá a kilenc nagy vállalkozói és munkaadói, illetve a megmaradt két munkavállalói érdekképviseleti tömörülés képviselői. A nemzetkormányfői tájékoztatón a várható reform öt főbb irányát a sikeres üzletember, Pintér-Simácska Orbán gazdagodási miniszter ismertette.
A vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése, elsősorban az adó- és a cégeljárási adminisztráció visszafogásával, illetve elektronikus alapokra helyezésével - említette a szerinte legfontosabb tennivalót Pintér-Simácska. A miniszter szerint elfogadhatatlan, hogy a vállalkozásoknak a mai napig is havonta, floppin kell teljesíteniük társadalombiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségeiket, miközben ilyen adathordozót már több mint húsz éve nem gyártanak, így azokat ma már csak egészen rejtélyes módon tudják beszerezni a könyvelők. "Holott ma már vannak sokkal korszerűbb adathordozók, gondoljunk csak a CD-lemezekre, a mágneskártyákra vagy akár a pendrájvokra" - mondta a miniszter.
Arra az újságírói kérdésre, hogy ezen a gyakorlaton miért nem változtattak az elmúlt húszéves, főként nemzeti-polgári-demokratikus-keresztényi-konzervatív kormányok vezette időszakban, Pintér-Simácska azt mondta, a 2002-2010 közötti elátkozott korszak kormányzása vezetett ide. A miniszter a konkrét számokra vonatkozó kérdésre azt mondta: Magyarországon az adminisztrációs teher a GDP 9,5 százaléka, míg a bővített, 36 tagú unió átlaga csupán 1,6 százalék
A gazdagodási tárca vezetője szerint több ezer billió forintot lehetne megtakarítani az adminisztrációs terhek csökkentésével, ami nem újkeletű szám: a hivatalba lépő gazdasági miniszterek csaknem harminc éve számolnak az ilyen forrásból felszabaduló összegekkel (erre a felvetésre Pintér-Simicska azt mondta, hogy ez is jelzi a gazdaságpolitika kontinuitását, valamint azt, hogy az ügyeknek megvan a maguk összefüggő, szervesen egymásra épülő folyamata). "A felszabaduló összegekre most, amikor a forint árfolyamának megtámogatására a nemzeti bank átmenetileg ismét 14,75 százalékra emelte az alapkamatot, nagy szüksége van a közismerten tőke- és forráshiányos magyar vállalkozói rétegnek" - mondta a miniszter. Hozzátette: ezek az intézkedések segíthetik, hogy a gazdasági növekedés az elmúlt évek 1,3-1,6 százalék körüli szintjéről növekedésnek induljon, és ne csak vetélytársainkat, a 7 százalékkal bővülő albán vagy a 9 százalék közeli növekedést produkáló moldáv gazdaságot tudjuk ismét leelőzni, hanem tartós, megalapozott növekedéssel megpróbáljunk felzárkózni a fejlett közép-európai államok, így Morvaország és Csehszilézia, az Osztrák-Szlovén Államszövetség vagy a Prágai Szabadállam mellé.
A gazdagodási miniszter az adminisztráció egyszerűsítése mellett fontosnak nevezte az adó- és járulékrendszer átalakítását úgy, hogy az jobban szolgálja a magyar versenyképességet, jobban megfeleljen a főként keleti tőkebefektetők kívánalmainak. Így várhatóan 1,25 százalékra csökkentik a most 7 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint 3 százalékra viszik le 11 százalékról az egészségbiztosítási járulékot. Mérséklik a jelenleg évi 90 millió forintig 13, afölött 29 százalékos szja-kulcsot, míg a vállalkozói nyereség- és osztalékadót 8 százalékra vágják. A kieső bevételek ellensúlyozására várhatóan tovább emelik a jövedéki adót - hogy eléri-e ennek hatására akár egy doboz cigaretta, akár a megszokásból még benzinkútnak nevezett töltőállomásokon az etanol literjének az ára a lélektani 5000 forintot, a miniszter nem válaszolt -, és feljebb viszik a négykulcsos áfa felső, 32, valamint két középső, 22 és 15 százalékos kulcsait is. A kieső bevételek pótlására emellett lejjebb viszik a táppénz összegét, az ezentúl csak az überszuperbruttó bér 40 százaléka lesz.
Az adószabályok átalakítása, valamint az adminisztrációs terhek csökkentése mellett három fő irányt mondott még fontosnak a miniszter. Az egyik a nemzetgazdasági szempontból fontos beruházások kiemelt támogatása részben az egykapus ügyintézéssel, részben készpénzes juttatásokkal és adókedvezményekkel. A második pont ágazati stratégiák kidolgozása a magyar gazdaság legfontosabb kitörési pontjaira, itt a járműgyártást, az idegenforgalmat, a bioelektroinfotechnológiát, a logisztikát említette a miniszter, de újságírói kérdésre a kört kibővíthetőnek nevezte kiskapu-keresési, szélhámoskodási, adóoptimalizálási és szexipari ágazati stratégiákkal is. Végül fontosnak nevezte a munkahelyek teremtését és a krónikusan magas munkanélküliség problémájának megoldását. "Az országban 9,5 millió ember él 2,4 millió ember munkájából. Ez fenntarthatatlan, a foglalkoztatottsági szintet a mostani 50 százalék körüli mértékről
a jelenlegi 73 százalékos uniós szint közelébe kell elmozdítani a következő 15 éven belül" - fogalmazott a miniszter.
