Elképesztő magyar sikert hozott a közgazdasági Nobel-díj idei átadása: Veres János egykori magyar pénzügyminiszter, az Európai Unió korábbi csaláselleni biztosa, jelenleg az EU keleti kapcsolatokért felelős moszkvai misszióvezetője kapta az 1969-ben alapított, vagyis idén 51. alkalommal odaítélt rangos elismerést. A Svéd Tudományos Akadémia a döntés indoklásában Veres Jánosnak a makrogazdasági és adópolitikai feltételrendszerek innovatív kezeléséért, a kreatív költségvetési politika új útjainak kidolgozásáért, valamint a felelős pénzügyi gazdálkodás európai és nemzeti szintű megteremtéséért kapta a 10 millió svéd koronával járó díjat. Kertész Imre 2002-es kitüntetése után van ismét Nobel-díjasa az országnak, Harsányi János 1994-es elismerése után van ismét magyar származású közgazdász díjazott, és Veres János az első, aki magyar állampolgárként kapja meg ezt a kitüntetést.
Veres János az 1990-es rendszerváltás utáni korszak 11. pénzügyminisztere volt, aki néhány nap híján négy évig töltötte be ezt a posztot, amivel a mai napig is a demokratikus Magyarország leghosszabb ideig regnáló pénzügyminiszterének számít. Miniszterségének idejét a hazai költségvetési politikák egyik legemlékezetesebb időszakaként emlegetik. Minden évben majdnem sikerült teljesítenie az országnak a költségvetési törvényben szereplő hiánycélt, és mindig csak valamilyen előre nem látható, abszolút kényszerítő erejű külső körülmény miatt nem sikerült mégsem.
Majdnem ő lett az első olyan pénzügyminiszter, akinek sikerült bejelentenie egy olyan euróbevezetési céldátumot, ami tartható volt, és ő volt a mai napig az utolsó, aki ilyen céldátumról beszélt, még 2009 elején. Ő volt az a pénzügyminiszter, akinek a hivatali idején először fogalmazták meg a gazdsági szereplők, hogy bármit megtennének, akár könyörögnének is Brüsszelben - az EU akkori székhelyén -, csak végre eurónk legyen már. Ő volt az a pénzügyminiszter is, aki a 2008-2010-es válság idején két nap alatt háromszor módosította az álláspontját a betétesek védelméről, és aki egy egy hónap alatt bekövetkezett 10 százalékos forintgyengülés előtt arról beszélt, hogy alaptalan a forint gyengülésére számítani. Veres János elkezdett több majdnem adóreformot, és majdnem meg is csinálta őket, de végül előre tényleg nem látható, és viszont rettentően súlyos külső körülmény miatt nem sikerült ezeket végigvinnie.
A Nobel-díj bírálóbizottságát egyébként feltehetően a 2005-2006-os pénzügyminiszteri időszakának teljesítménye győzte meg, igaz, kritikusai a következő években egy túlságosan lendületes politikai szónoklat, az úgynevezett őszödi beszéd nyomán ezt az időszakot a "trükkök százaival" azonosították. Csak a 2010-es évek második felében ismerték fel gazdaságtörténészek, hogy a Veres által kialakított modell - amelyet később el is neveztek róla Veres-féle bizonytalansági és információszűkösségi tényezőnek - egy tökéletes manifesztuma volt azoknak a kreatív költségvetés-készítési technikáknak, amelyeket már korábban is alkalmaztak egyes uniós államok (elsősorban Portugáliát és Görögországot szokás emlegetni), és amelyeket azóta beépítettek mások mellett az olasz és a francia makrogazdaságba is (ezeket ma Berlusconi-féle elmismásolási együttható és a Sárközy-máz néven emlegetik).
Veres János később európai uniós biztosként a csalások elleni küzdelem és a pénzügyi felelősség referense volt. Az ő biztosi idején öltött európai méreteket a makrogazdasági feltételrendszerek innovatív kezelése: a tagállamok többsége akkoriban Veressel egyeztetve dolgozta ki azokat a költségvetési szabályrendszereket, amelyek révén, különböző leírási, elhatárolási és egyéb technikákkal három év alatt az akkor 27 tagú EU lett a világ legjobb államadóssági és deficitmutatóival rendelkező térsége (annak ellenére, hogy a hagyományos közgazdaságtani mechanizmusok szerint ezek az országok a világ harminc legeladósodottabb országai közé tartoznak). A metódust ma már a Lehman Brothers Emlékegyetemen és az Enron Universityn is oktatják, a téma legjelesebb magyar szaktekintélye a módszertan kidolgozója mellett Katona Tamás.
Verest már évek óta a Nobel-díj egyik titkos várományosaként emlegetik, így a szakmát nem lepte meg túlzottan a bejelentés. A hír nyomán Veres szülővárosa, Nyírbátor közleményt adott ki, miszerint kezdeményezik, hogy a jeles közgazdászt a város közfelkiáltással a díszpolgárává avassa, és neki a város főterén szobrot állítson - bár megjegyzik, hogy lehetőleg nem fémből. A magyar öröm pedig azért is felhőtlen lehet, mert a döntőbizottság egy olyan öttagúra szűkített mezőnyből választotta meg Verest győztesnek, amelyben még egy magyar szerepelt: özvegy Tieferbach Ernőné magyar középvállalkozó, aki tavaly minden adó- és egyéb közteher-befizetését időre teljesítve sem ment csődbe.
