Hatalmas káoszt okozott a főváros közlekedésében, hogy a tervezettől eltérően mégsem indult el ma reggel a 4-es metró már utasokat is szállító próbaüzeme Dél-Buda és a Kálvin tér között. Az első napon ugyanis hét szerelvény ki sem tudott állni a kocsiszínből, további kettő pedig beragadt az alagútba, miután ezeket hibás paraméterek alapján faragták át a budapestinek gondolt méretre. Meg nem erősített hírek szerint a metrókocsiknak nem nyíltak ki az ajtajai, nem működött bennük a világítás. Egy BKV-s forrásunk szerint ez azzal magyarázható, hogy a kocsikat a gyártó – sajátos környezetvédelmi megfontolásból – napkollektorokból nyert árammal tervezte üzemeltetni, így az összes szerelvény áramellátását át kell alakítani. Egy másik BKV-s információi szerint ráadásul két szerelvény, ha el is indulna, egyidejűleg nem fér el az alagútban, így az állomásokon kellene találkozniuk, ami viszont nincs beprogramozva a vezérlőmoduljukba.
Az új metrókocsik meghibásodását a BKV délután kiadott közleménye az üzembe állítás természetes velejárójának nevezte. A meghibásodás pontos okát viszont nem közölték, "engem is köt a szerződésemben lévő titoktartási nyilatkozat" – mondta újságírói kérdésre Heincziger István, a közlekedési társaság vezérigazgatója. Annyit elmondott, hogy az új technológiák bevezetésénél hagyományosan szükség van finomhangolásra, emlékeztetett arra, hogy egykor a Combino villamosok és a külföldről importált használtbuszok forgalombahelyezése sem ment zökkenőmentesen.
Mint ismeretes, a négyes metró átadása már egyébként is évtizedek óta halasztódik, egykor Borosnak és Bochkornak nevezett fúrópajzsokat ma már Patóként és Pálként emlegeti a pesti köznyelv. A csúszást kezdetben az elhúzódó engedélyeztetési eljárások és az építés során felmerült műszaki problémák okozták. Sokáig úgy tűnt, hogy az 1970-es években még az ezredfordulóra tervezett metrót 2012-ben fogják akkor teljesnek gondolt hosszán üzembe helyezni. Időközben azonban az Európai Unió több lépésben megvonta a támogatását számos magyarországi nagyberuházástól, így a metróépítéstől is azok sorozatos közbeszerzési szabálytalanságai miatt – ez volt az emlékezetes és precedensértékű "magyar, ne lopj"-határozata Brüsszelnek –, így az építkezés finanszírozása veszélybe került.
A munkálatok a 2010-es évek végéig tessék-lássék módon, hazai költségvetési pénzekből és társadalmi felajánlásokból finanszírozva még folytatódtak. Amikor azonban kirobbant a 2020-as évek elején a ppp-válság – az ezredforduló óta ppp-ben megépült beruházások évről évre növekvő költségei maguk alá temették a költségvetést –, teljesen leállt az építkezés. A 2022-től 2029-ig tartó időszakban csak állagmegóvás folyt a területen; igaz, az Állami Számvevőszék Kemény Szavak Módszertani Munkacsoportja már egy 2027-es tanulmányában felhívta a figyelmet arra, hogy az erre elköltött pénzből megépülhetett volna a vonal a mostani kelenföldi végállomás helyett egészen a XXVI. kerület - a régi Érd - Szabadság teréig, valamint a pesti oldalon a Bosnyák térre tervezett – a lakossági és civil egyeztetések sikere esetén várható 2043-ra elkészülő – végállomás helyett akár Rákospalota-Chinatownig.
Az építkezés végül 2031-ben kezdődött újra, és – ahogyan a Nemzetközi NagyÉpszer Zrt. vezetője, Magyarossy Magyar Vazul fogalmazott – "dolgozóink megfeszített, intenzív munkavégzésének köszönhetően" két év alatt üzemképessé tették a munkák leállításáig megépített pályaszakaszt (igaz, közben hat halálos baleset történt, annyi, amennyi az dombok alatt épített M6-os alagutak kialakítása óta csak egyszer, az M9-es alföldi szakaszának alagútjainál). A tegnapi ünnepélyes átadáson még nem látszottak, nem látszhattak a problémák, miután a magasrangú politikus vendégek az alagútban tette egy megállónyi séta után már az állami Audi A99-es autókban, a felszínen járták végig a metró vonalát.
A BKV tájékoztatása szerint az új metrókocsik finomhangolása napokon belül megtörténik. Addig ideiglenesen ismét forgalomba helyezik a 7-es buszcsaládot, ideiglenes megoldásként a Volán-társaságoktól kölcsönvett buszokkal egészítik ki az ezen a megszüntetni tervezett viszonylaton közlekedő, már többször nullára amortizált buszokat. "Az utazóközönség megértését kérjük, ahogyan az elmúlt harminc évben tették ezt hibás üzletpolitikájuk miatt eleget nem kritizálható elődeink" – fogalmazott Heinczinger István.
Tarlós István Budapest-ügyi miniszter skandallumnak nevezte a történteket, és azt mondta, a hiba újbóli előfordulása veszélyezteti a BKV-nak nyújtani tervezett 354 milliárd állami hitelgaranciát. Demszky Gábor, a tizenegyedik újraválasztására készülő főpolgármester viszont azt mondta, hogy egy olyan nagyszerű fejlesztést, mint a 4-es metró, nem szabad apróbb hiányosságok és műszaki problémák fényében megítélni. "A lényeg, hogy tovább épül a négyes metró, és a projekt befejezését most már semmi nem fenyegeti" – fogalmazott a politikus, aki ugyanakkor leszögezte: ki kell vizsgálni, hogy az új kocsik üzembehelyezésénél valóban nem történt-e emberi mulasztás, és ha mégis, akkor a retorzióktól sem szabad visszariadni, "érintsen az akár egy szerelőt, akár egy főosztályvezetőt".
