Fiúk, az egész nemzetnek, a határok által szétszabdalt, de lelkében egységes magyarságnak nagyon kellene most a siker. Azt mondom, nem magyar az, aki azt mondja, hogy ezen a meccsen más is győzhet, mint mi – ezekkel a szavakkal lelkesítette a magyar labdarúgó-válogatott játékosait a ma esti, sorsdöntő világbajnoki selejtező előtt a nemzeti tizenegy szövetségi kapitánya, a játékosként a holland élvonalat is megjárt, próbajátékon egykor BL-győztes csapatok egész soránál szerepelt Dzsudzsák Balázs, aki a szövetségi kapitányi teendői mellett még mai is levezet az örök NB II-es Gyirmótnál. A kapitány szerint a vébéselejtezők eddigi sikereiből kiindulva a hátralévő öt meccsen – mint köztudott, szombaton a spanyolokhoz megyünk, szerdán a franciákat fogadjuk, ezt követően Belgrádban és Párizsban lépünk pályára, végül a spanyolok elleni hazai meccsel zárul a sorozat – megszerezhetjük azt a 12-13 pontot, amivel még a csoport első helyére is odaérhetünk.
Dzsudzsák Balázs bizakodásának alapja lehet, hogy a magyar válogatott az ő irányítása alatt nyolc mérkőzésből csak egyszer szenvedett vereséget, ám a szakvezető a szerbek elleni hazai 1-9-et csak egy váratlan formahanyatlásnak tudja be. Mint ismeretes, azóta többször is elmondta, hogy aki ízig-vérig, és szívében is magyar, azt a 90 percet is diadalként élte meg.
A maradék hét mérkőzésből hármat is megnyertek a mieink, és csak négy végződött döntetlenre. Az év eleji makaói tornán meggyőző játékkal 2:1-re legyűrtük Amerikai Szamoa csapatát, majd 3:1-re Vanuatut (igaz, ez utóbbin mellénk szegődött a szerencse, mivel az ellenfél rutinos, 42 éves kapusának, Kethewoamoan Charlie Komicsimotának már a mérkőzés hetedik percében, egy kirúgás után meghúzódott a lovaglóizma, és a szünetben, 1:0-s vanuatui előnynél, az öltözőfolyósón felejtett Unicumos üvegben izotóniás sportitalban elbotlott, és lábát törte a cserekapus, a 17 éves ifjú reménysége, Taruvaki Pita Bangua is). A torna döntőjében a hazaiauk U19-es válogatottja elleni harcos 0-0 még tornagyőzelmet is jelentett, majd bemutató mérkőzésen 1:0-ra vertük a függetlenedő Grönland ligaválogatottját is.
Az eddigi selejtezőkön is menetelt a csapat: Andorrát itthon elintéztük egy bátor 2:0-val, értékes pontot szereztünk Azerbajdzsánban (0:0), majd az azeriek elleni hazai meccsen is hoztuk a kötelező döntetlent (szintén 0:0), pontot raboltunk Andorrában is (0:0), így egyelőre csak a szerbek elleni fiaskó csúfítja a mérleget. A 4 mérkőzésen szerzett 6 pont pedig a hazai szakírók és elemzők mindegyike szerint okot adhat óvatos bizakodásra, erről egyöntetű a véleménye a Tornyi Barnabás Sportközpontnak, a Verebes Mágus Szakedzőképző Akadémiának, de még a a Sinkovics Gábor Sportújságíró Képző Intézetnek is. Különösen, hogy a csoport úgynevezett nagycsapatai közül többen szintén pontokat vesztettek a kaukázusi pokolban, és az egymás elleni körbeverésük is a mi kezünkre játszhat.
Így, bár jelenleg Szerbia, Spanyolország és Franciaország mögött csak a negyedik helyen állunk, Dzsudzsák Balázs szerint nem alaptalan abban bízni, hogy hamarosan komoly helycserék lesznek a csoportban. A szakvezető azt mondta, a világbajnoki szereplésről 1986 óta rendre lemaradó magyar válogatott mostani sikerére az ő személye a garancia. Arra a felvetésre viszont, hogy nem kellene-e a 6-4-0-s játékszerkezetnél valamivel támadóbb felállásban játszani, felidézte egykori mesterének, Erwin Koemannak a mondását, miszerint "még szerencse, hogy én vagyok a kapitány".
