HTML

Holnapi Újság

Hírek, amiket holnap, holnapután és ezer év múlva fogunk olvasni. Vagy akkor is. Ha írna nekünk, ide tegye: holnapiujsag@gmail.com

Rajongj!

Érdekes linkek

Ezek is

Friss topikok

2009.08.07. 14:21 holnapi újság

2107: Elfogytak a magyar falvak

Címkék: politika város falu 2107 urbanizáció

Fergetes ünnepségsorozat vette kezdetét tegnap este egyidejűleg a borsodi Tornakápolnán, a békési Újszalontán, a baranyai Okorvölgyön, valamint az őrségi Farkasfán, miután a Nép Legalázatosabb Főkegyelmessége, Bencefia B. Brendon a 2107. Évi Második Legfőbb Kinyilatkoztatásában közzétette, hogy Minden Magyarok Legdemokratikusabb Nemzeti Államának ezt az utolsó négy, városi rangot eddig nem viselő települését is várossá nyilvánítja. A négy új város, amelyben összesen 372-en laknak, tűzijátékokkal, egész éjszakás lézershow-szimulációkkal, és persze az igaz magyar mulatságokon elengedhetetlen disznótoros-pálinkás-cigányzenés-késelős fesztivállal ünnepelte a várossá nyilvánítást. Az ünnepségek mind a négy helyszínét felkereste légpárnakopterén maga a Főkegyelmesség is, aki koronázási ékszerek másolatait, aranyfüsttel szórt nemzeti lobogót és városalmát adott át az újdonsült városvezetőknek, majd üveggyöngyöt szórt az ünneplők közé, és továbblibbent a bezenyei kaszinóvárosban tartott állami ünnepségre.

Tornakápolna, Újszalonta, Okorvölgy és Farkasfa várossá avatásával egy kétszáz éves folyamat fejeződött be – erről a Központi Műsorsugárzó és Digitális Múltidéző Holotévé adásában Kesztyűsfőy Orsós-Tóth Bendegúz, a Közösségi Ügyek Tanácsnoka beszélt. Emlékeztetett arra, hogy a mai Bécsi Állam és Csatlakozott Tartományai elődjének számító Ausztriával 1918-ig közös államban élő Magyarországon az 1920-as évekig nagyjából 50 település rendelkezett – jellemzően kulturális, közigazgatási vagy gazdasági szerepe miatt – tradicionális városi ranggal. Az 1920-as években évente néhány település kapott városi rangot, a harmincas években csak egy, a negyvenes-ötvenes években is csak alig több, mint tíz.

A várossá avatási hullám az 1970-es években indult, 1978-ban fordult elő először, hogy több mint öt nagyközség kapott városi rangot; abban az évben kilenc új városban ünnepeltek. A következő nagy hullám az 1980-as évek második felében volt: 1986-ban 12, 1989-ben – egy akkor nagy jelentőségűnek hitt, ám a történelemben ma már kétségesnek tartott politikai fordulat részeként – 41 új városa lett az országnak. Ekkortól kezdve négyévenkénti kivétellel – ennek okát történészeink még vizsgálják – minden esztendőben újabb községek nyerték el a városi címeket, jellemzően hat-nyolc, de már a 2000-es évek elején volt olyan esztendő, amikor több mint húsz.

A városok tömegessé válásának folyamatát ekkortól nagyban elősegítette, hogy megszüntették annak minden kötelező kritériumát: nem volt előírva, legalább hány lakostól lehet valami város, sem az, hogy milyen igazgatási, gazdasági, szociális, védelmi, kulturális, közlekedési feladatokat kell betölteniük. Így már egy-kétezer fős települések is várossá lehettek, úgy is, hogy a naponta áthaladó néhány távolsági buszjáratot leszámítva nem volt közösségi közlekedésük – volt olyan új város, amelynek a vasútállomása a település ténylegesen lakott határától hét kilométerre feküdt –, bölcsődéjük, óvodájuk, középiskolájuk, könyvtáruk, mozijuk, éttermük, szállodájuk, játszóterük, munkahelyük, tornacsarnokuk, uszodájuk.

A lazításnak köszönhetően egyre kevesebb várossá válni vágyó községtől várták el, hogy legyen aszfaltozott úthálózata, sőt, a 2020-as években, az akkori nagy politikai átalakulás idején előfordult, hogy egyetlen év alatt 53 új városa lett az országnak, ám ezek közül 17-ben korábban önálló települési igazgatás sem volt; a helyi ügyeket úgynevezett kistérségi vagy körjegyzői modellben intézték. 2049-ben város lett az első olyan nagyközség, ahol semmilyen iskola nem volt, 2063-ban már egy bolt nélküli falut is várossá avattak az akkori – ma már tudható, elhibázott, felszínes – modernizációs folyamat részeként.

Népünk bölcs Főkegyelmessége végül 2093-ban, Országirányítása 15. Dicsőséges Évében döntött úgy, hogy az addigra városi rangot szerzett 2721 település mellett az akkor még községi besorolásban lévő 119 lakóközösséget is várossá avatja (az országban a várossá avatási hullám kezdetén még több mint 3200 település volt, ezek egy része azonban elnéptelenedett a 2050-es évekre, és a települések számát az sem tudta pótolni, hogy miután egy több mint hétszáz lakásos kőbányai társasház 2071-ben önálló falusi rangot kapott, további több tucat ilyen autonóm faluház jött létre). A várossá avatási folyamat utolsó állomása most ért véget, lapunk információi szerint azonban Bencefia B. Brendon már arra készül, hogy átfogó közigazgatási reformot indítson, amely részeként az igazi nagy jelentőségű körülbelül 40-50 városunk a magyar igazgatásban évezredes hagyománnyal rendelkező, ám 2030 körül megszűnt kategóriába kerüljön át, és megyei rangot kapjon.

13 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://holnapiujsag.blog.hu/api/trackback/id/tr131262134

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Város 1902 lakossal 2009.08.07. 15:02:25

Ma újabb huszonkét várossal gyarapodott Magyarország. Városi rangot kapott Balatonkenese, Beled, Budakalász, Csanádpalota, Gyönk, Igal, Jászkisér, Mágocs, Medgyesegyháza, Mélykút, Mezőkeresztes, Nagymányok, Nyírmada, Pacsa, Rácalmás, Rákóczifalva...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

cbc 2009.08.07. 15:01:22

A Velencei tónál többen laknak, de úgy tűnik, a tóparton vannak problémák :)

lakoter.com/2009/08/07/hiaba-zartak-le-kordaek-a-vizpartot/

Netuddki. 2009.08.07. 15:01:45

Miért pont 107? Ez valami tudatalatti?

antiszociális taho_kismama 2009.08.07. 15:07:09

Bencefia Brendonon és "az igaz magyar disznótoros-pálinkás-cigányzenés-késelős fesztivál"-on behaltam.
grat

Artie 2009.08.07. 15:22:21

Én ezt: "és továbblibbent a bezenyei kaszinóvárosban tartott állami ünnepségre" átírnám így: és továbblibbent a három éve megnyitott bezenyei kaszinóvárosban tartott állami ünnepségre.

nyomasek_bobo · http://sopron.e-cafe.hu 2009.08.07. 16:39:51

Kimaradt, hogy 2030-ban Rajka Szlovákiához, rá két évre az addig "leghűségesebb város" rangot viselő Sopron Ausztriához csatlakozott, amit az tett lehetővé, hogy a magyar kisebbség az említett településeken 20% alá csökkent. A kedvezőbb adókulcsoknak hála korábban elképzelhetetlen fejlődésnek indultak. A Fertő tó alatt saját metróvonal is létesült a 2 város között, melyet a budapesti 4-es metró átadását megelőzve, 2060-ban avattak fel.

Yooha · http://indafoto.hu/yooha/lego_architecture 2009.08.07. 17:18:45

Ha végigolvasnám az összes írást még egyszer, akkor lehet hogy kiderülne, de inkább megkérdezem: Minden írás ugyanabban az univerzumban történik/fog történni, szóval fel lehet őket fűzni egy közös szálra, amiből majd kirajzolódik a következő pl. 100 év történelme?
(pl. valami távol-keletinek hangzó jövőbeli fizetőeszköz, mintha kétszer i lett volna)

fiam · http://csajszinene.blogspot.com/ 2009.08.07. 17:36:31

Magam is érintett vagyok.
Sajnos eztán nálunk nem bicskázások lesznek, hanem kisvárosi gyilkosságok és nem adomák, hanem urban legendek fognak terjedni városi szájról városi szájra. Valamint pletyik helyett kistérségi információáramlásból csemegézzük ki a bennünket érintő és érdeklő híreket.
Lőttek a falusi turizmusnak is, nem lesz több paraszt velnessz. És így tovább. Jajj!

nav 2009.08.07. 19:41:01

HIR1:
A Fővárosi Főügyészség 2107 decemberében a mások jogait és szabadságát sértő tevékenységére hivatkozva kezdeményezte a Roma Gárda egyesület feloszlatását.
HIR2:
A magyarországi magyarság életkörülményei jelentősen rosszabbak Magyarország lakosságának átlagos életkörülményeinél. Többségük (egyes becslések szerint közel 90%-uk) mélyszegénységben él.
HIR3:
Új megbékélést, a magyarság és a többségi társadalom közötti új híd építését hirdette meg Kovács János, az Országos Magyar Önkormányzat elnöke.
HÍR4:
A 2081-es rendszerváltás után a magyar kisebbség helyzete kedvezőtlenül alakult. Jellemző a tartós munkanélküliség magas aránya, a segélyek, szociális támogatások, a családtámogatás arányának növekedése a jövedelmekben; a szegénység, a társadalmi kirekesztés különböző formáinak megjelenése, az iskolai szegregáció.

Scala 2009.08.10. 21:40:58

@antiszociális taho_kismama: Én is azon kacarásztam először nagyon! :-)

HaKohen 2009.08.11. 16:46:19

@nyomasek_bobo:

És az is, hogy végre másfél évszázad után cserébe Rajkáért, a szlovák király fenséges gesztusként Rusovcét (150 évvel korábban: Oroszvár)a 95 %-ot kitevő kongóiakkal (aki mind megtanultak mandarin-kínaiul beszélni) visszaadták Magyarországnak.

holnapi újság 2009.08.13. 16:18:11

@Yooha: helló, bocsánat, csak most láttam a kérdést. igazából ezen nem gondolkodtunk el, amikor elkezdtük a dolgot. igyekszünk bizonyos pontokon koherensek lenni - eurónk jó ideig nem lesz továbbra sem -, de azt nem hiszem, hogy 50-80-akárhány poszt után lenne egy egységes jövőkép. egyébként is, a jövő lényegében ugyanaz, mint a jelen, ugyebár.
süti beállítások módosítása