2009. július 8: Csak két foknyi melegedést enged a G8 2020-ig, a szén-dioxid-kibocsátást pedig 50 százalékkal csökkenteni kell 2050-ig.
Minden korábbinál határozottabban elkötelezte magát az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett a világ legfejlettebb négy ipari konglomerátuma, az Észak-Amerikai Konföderáció, a Pánszláv Unió, az Ázsiai Birodalom és az Összeurópai Szövetség. A tegnap kezdődött Világcsúcs első napján kiadott közös nyilatkozatuk szerint a következő harminc évben nem emelkedhet a légkör átlaghőmérséklete 8 Celsius-foknál többet, és ez alatt az idő alatt ki kell dolgozni azokat a hőmérséklet stabilizálását szolgáló technológiákat.
A tanácskozáson, amelynek először volt színhelye a grönlandi riviéra, minden politikus és üzletember egyetértett abban, hogy drasztikusan kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. Okechukwu Wang Velasquez észak-amerikai elnök szerint 2070-ig felére kell csökkenteni a forgalomban a hagyományos, belső égésű motorokkal közlekedő járművek arányát, majd ezeket 2080-ra teljesen ki kell vonni a forgalomból. Szemjon Vasziljevics Boriszov, Minden Szlávok Atyja a légiforgalmat hajókra terelné át – kihasználva, hogy a tengerek az elmúlt két évtizedben a szárazföldek 7 százalékát borították el –, valamint alternatív energiahordozók üzembe helyezését szorgalmazta. Utóbbiakra példaként említette kiszáradt és elnéptelenedett fekete-afrikai területeket, ahol szerinte a Shellnyeftgaz és a RusEonergo cégek akár 550-600 ezer négyzetméternyi napkollektort tudnának telepíteni.
Wao Chan-shi, Ázsia Mogulja bejelentette: a hatmilliárd lakosú kontinensen 2069-ig bezárják a 2037-es megállapodásban szereplő szén-dioxid-kibocsátási határértékeket teljesíteni képtelen gyárakat. Erre azért nem kerülhet hamarabb sor, mert az tömeges munkanélküliséggel járna, mondta a politikus, aki kezdeményezte azt is, hogy a fejlett térségekben a fejlődő zónáknál nagyobb mértékben csökkentsék a szennyező gázok kibocsátását.
A levegő földközeli átlaghőmérséklete a huszadik században kezdett drasztikusan növekedni: a 2000-es évek elején 1 Celsius-fokkal volt magasabb, mint száz évvel korábban. Ezt követően felgyorsult a felmelegedés, már a 2020-as évek végére újabb 1 fokot nőtt a hőmérséklet, azóta nagyjából tízévenként emelkedik újabb 1 fokot. A világ vezető hatalmai évtizedek óta kötnek egyezségeket a klímaváltozás lefékezésére - az első ilyen nagyobb megállapodás az 1997-es kiotói egyezmény volt -, ám azokat politikai, illetve gazdasági okok miatt lényegében sosem tartották be. A drasztikus lépések iránti igény csak az elmúlt húsz évben merült fel, egyfelől az afrikai kontinens Baktérítő és Ráktérítő közötti kipusztulása miatt, másfelől azt követően, hogy az egykori Hollandia teljes területe, illetve a világ legnagyobb folyamainak 40-60 kilométeres zónája víz alá került a megolvadt jégtől.
A Világcsúcs közlése szerint várhatóan 2150 környékére tudják visszaállítani a Földön az 1900-as évek klímaviszonyait (ennek pontos kiértékelését persze nehezíti, hogy a 2041-es napkitörés miatt az azt megelőző időszakról pontos adatbázisaink nem maradtak). Ennek azonban komoly ellenzői vannak, az észak-európai országok a tengerpartjaikon kialakult üdülőövezeteket féltik, az energetikai cégek az antarktiszi bányáikat, de problémát okozhat az úszó városokkal betelepített északi sarki tengeri övezet jövője is.