(Debreceni Néphír, rövidhír)
Szomorú, valahol mégis ünnepélyes hangulatú pillanatok ezek. A közpénzzel való bánásmód fontosságára, az évek óta sürgetett, és lassan megvalósuló költségvetési hitelességre és a transzparencia fontosságára emlékeztetnek – így kezdte köszöntőjét Leonov Polgár Lee, a Magyar Népbank és Közjóléti Szolgálat elnöke az évszázad eddigi legnagyobb krachjára, az éppen ötven éve bekövetkezett Budapest-csődre emlékező konferencián. Mint emlékezetes, hazánk egykori fővárosa, jelenleg városunkkal együtt társfővárosa 2012-ben vált fizetésképtelenné. A Budapest-csőd az egész magyar államháztartást megrogyasztotta, hatására a mai napig bizonytalanoknak kell lennünk afelől, hogy mikor csatlakozhatunk a világgazdaság legdinamikusabban fejlődő gazdasági térségéhez, és vezethetjük be annak pénzét, a jübelt.
A budapesti gazdasági válság következményei ismeretesek: a város lélekszáma másfélmillió alá esett, a település határában ipari parkok, raktárbázisok és bevásárlóközpontok néptelenedtek el, csaknem egy évig nem működött az akkor BKV-nak hívott tömegközlekedési szolgáltató (bár egy korabeli felmérés szerint ez a lakosok mindössze 27 százalékának tűnt fel, csak minden tizedik ember fájlalta ezt). Mértékadó korabeli bulvárlapok szerint a csőd nyomán nemcsak a fővárosi nagyberuházások álltak le, de az állatkertben sem ellettek a jószágok, a vidámparkban menetközben állt le az óriáskerék, a margitszigeti szökőkútból kiszökött a víz.
A válságnak az okait ugyanakkor még ötven év távlatából is eltérően magyarázzák gazdaságtörténészek, közgazdászok, társadalomtudósok és politikusok. Ezért hívta össze az MNKSZ a fővárosi csőd bejelentésének ötvenedik évfordulóján a szakembereket, akik különböző aspektusokból elemzik a kétnapos konferencián a válság lehetséges okait. A tanácskozás programjában egyebek mellett az alábbi témák szerepelnek:
– Az ötös metró építése: centik milliárdokért
– A magyar sóhajok hídja: Margithíd-felújítás havonta újratervezett költségekkel
– Humánpolitika és személyzeti kiadások a BKV-nál
– Nokiadoboz-kultusz a városházán
– Kézen-közbeszerzések
– Tanácsadók aranykora
– Elcsatornázott szennyvíztisztító-pénzek
– Támogatás, amin csak bukni lehet: az uniós pénzek budapesti felhasználása
– Kettőt fizet, egyet kap: eszközbeszerzés a fővárosi cégeknél
– Parkolási pénzek: amin csak bukni lehetett
– Az adósságkezelés bukott budapesti modellje
– Átláthatóság és felelősség: az Enron-modell budapesti adaptációja
– Csontvázak a szekrényben: a visszafelé mutogatás művészete
– Dögöljön meg a szomszéd tehene is-effektus a politikában
– Kundera Budapesten: A politikusi lét elviselhetetlen könnyűsége
A tudományos konferencia szervezői azt ígérik, az előadások szerkesztett változatát ekönyvben is közzéteszik. A kötet bevételeik az előadók várható perköltségeire különítik el, mivel számítanak arra, hogy több tucat közszereplő ismer majd magára, és fordul bírósághoz a konferenciát követően.