Európában, de talán a világon is egyedülálló rekord – így méltatta Ujhelyi István, az MSZP elnöksége nyugdíjas tagozatának elnöke, a szocialisták Bölcsek Tanácsa testületének tagja azt a bravúrt, amit a parlamenti választáson az angyalföldi Tóth Józsefnek sikerült elérnie. A hajlott kora ellenére dinamikus politikus, aki közéleti pályáját nagyjából száz éve a KISZ nevű, ma már a múlt homályába veszett ifjúsági szervezetben kezdte, sorozatban huszadik alkalommal szerzett egyéni mandátumot a képviselőházban. Tóth népszerűségét az elmúlt évtizedekben több fideszes nagyágyú bevetésével is megpróbálták letörni, de sikertelenül, ami Szijjártó Péternek tizenkét éve a pártalelnöki posztjába, Mészöly Kálmánnak húsz éve a szövetségi kapitányi kinevezésébe került, míg most Kovács Kokó István vélhetően a sportminiszteri posztot bukja el Tóth győzelmével.
Mióta a Fidesz csaknem hetven évvel ezelőtt, 2010-ben kormányra került – majd korabeli feljegyzések szerint bölcs választójogi intézkedésekkel, ügyes kommunikációs megoldásokkal és rugalmas kormányzati technikákkal lényegében bebetonozta magát a hatalomba –, az országban csak néhány olyan település van, ahol a párt nem tudott meggyőző eredményt elérni. Ezek közül is kiemelkedik Angyalföld, a vörös sziget, amit a szocialista pártot a 2010-es években a megszűnés elől megmentő, ám 10-15 százalékos népszerűségen konzerváló Mesterházy Attila egyszer a baloldal zászlóshajójának, majd néhány évvel később teljes flottájának nevezett.
A főváros egykori XIII. kerülete – amit az elmúlt évtizedekben többször akartak beolvasztani, illetve szétosztani Újpest, Rákospalota és a Belváros között, ám sikertelenül, végül 2047-ben részleges területi autonómiát adtak neki – a 1900-as évek kezdete óta, tehát csaknem kétszáz éve a hazai munkásmozgalom fellegvára. A kerületet többször átépítették, lakosságát ide-oda telepítették, az ott élők lélekszáma 90 ezer és 150 ezer között is változott, és csak az elmúlt 37 évben ötször szűnt meg Angyalföldi szimbolikus focicsapata, az utoljára az 1970-es években bajnoki címet nyert Vasas. A városrészben gyárak már nincsenek, a 2020-as években elterjedt építkezési láz nyomán az egykori Váci út három és fél tébészékház magasságig – ez a régi mértékegységekkel számolva nagyjából 600 méteres magasságnak felel meg – irodákkal és innovációs laborokkal van tele.
És mégis, ami változatlan, az évek, évtizedek sora alatt a piacokon, sportpályákon, Duna-parton, kisvendéglőkben, buszmegállókban, nyugdíjasotthonokban, közösségi házakban, aluljárókban és felüljárókon egyaránt állhatatosan kampányoló Tóth József népszerűsége. Bár a politikust előszeretettel nevezik a Minden Magyarok Pártja (MMP, a volt Fidesz-KDNP) politikusai és a párthoz közelálló véleményformáló közírók, polbloggerek nem létező párt súlytalan jelöltjének, letűnt korok letűnt emberének nevezik, Tóth eddig minden akadályt gond nélkül vett. Habár ellenfelei még a 2014-es MSZP-kampányból ismert Lezsák-módszert is bevetették – vagyis azonos nevű képviselőjelöltet indítottak ellene, ám minden eszköz hiábavalónak bizonyult. Bár az elmúlt négy választást Tóth – ellenfelei szerint megrokkant egészségi állapota miatt, Tóth kampánystábja szerint az érett politikusokra jellemző visszafogottság okán – már a korábbinál csöndesebb kampányolással töltötte, a szokás nagy úr, a mostani választáson 56,86 százalékot kapott (a húszból hatszor az első, hétszer a második fordulóban jutott be, míg a kétfordulós választási szisztémát meg nem szüntették).
A Török Gábor Politikai Problémafelvető Intézet elemzése emlékeztet: Tóthot a parlamenti munkája mellett a kerület élén eltöltött sikeres évtizedek miatt is jutalmazták a választók. Az angyalföldi önkormányzat, noha folyamatosan politikai ellenszélben dolgozik, továbbra is hitelfelvétel és kötvénykibocsátás nélkül működik, igaz, a 2060-as években, amikor elfogytak az értékesíthető ingatlanok – beleértve a szűkebb, forgalomtól elzárt kis utcákat is –, volt néhány szűkebb esztendő Angyalföldön.
Ezt követően azonban a görög túlélési modellt követve a kerület eladta a Margitszigetet. A teljes pénzt – egy, az ellenzék által sokat emlegetett, de kifogásolni nem tudott húzással – a Sportingbetnél csaknem megduplázta azzal, hogy megfogadta: a 2066-os választáson Tóth képviselő lesz, de négyötödös polgári kormány alakul. Ezzel a kerület költségvetésében a Lengyel László Gazdasági Tenyérjós Intézet prognózisa szerint a 2100-as évek közepéig elegendő tartalék keletkezett. Ami akár azt is jelentheti, hogy Tóthot – aki a távhő árának csökkentését, a kerület elöregedett panelállományának felújítását, a nyolcadik generációs internet állampolgári jogon történő juttatását és a Vasas újbóli felélesztését ígérte a kampányban, de vállalta, hogy újra szerveznek szakszervezeti majálisokat is, ha valaki meg tudja mondani, mik is voltak a szakszervezetek – újabb évtizedekre bebetonozhatják a parlamentbe.
