Már hatodik napja tartanak a tiltakozások Budapesten a Kossuth téren és a Margitszigeten, valamint az ország tucatnyi nagyvárosában a kormány által beterjesztett új választójogi törvény tervezete ellen. A tüntetők nyugdíjasapartheidről, nyugdíjasdiktatúráról beszélnek, szóvivőjük, Seres Mária ma reggel bejelentette: Brüsszeltől és Moszkvától is segítséget kérnek, mert 65 év alatti magyarokként nem akarnak másodrendű szavazópolgárai lenni az országnak.

Mint ismeretes, a kormányzati elképzelések szerint a jövő tavaszi választásokon új kvótarendszer lépne életbe, ennek értelmében a 65 évet betöltött választópolgárok minden egyéni és pártlistás voksa kettes szorzót érne. Az előterjesztő indoklása szerint ezzel a lépéssel egyfelől érvényesülne az idősebbek nagyobb élettapasztalatának súlya;  az előterjesztők emlékeztetnek az antik társadalmakban sikeresen működött bölcsek tanácsa intézményre. Másfelől a társadalom kifejezné a tiszteletét az ország építésében már évtizedeket eltöltött, ám, ahogyan a törvényjavaslata általános indokolása fogalmaz, "még mindig bántóan és fájóan kevés elismerésben részesülő" tagjai iránt.

A tervezet ellenzői szerint a javaslat alkotmányos alapelveket sért, és nem más, mint a kormányzati népszerűséghajhászás újabb, eddiginél is kevésbé leplezett eszköze. "Mindez teljesen nyilvánvaló, ha figyelembe vesszük, hogy csak négy napja állt elő a kormány azzal az elképzeléssel, hogy mégis újra bevezesse a 13. havi nyugdíjat, megtartva a már a GDP 2 százalékos növekedésénél járó nyugdíjprémiumot" – mondta Bokros Lajos, a Nemzeti Lelkiismereti Összeborulás Pártja frakcióvezetője. A politikus szerint erre utal az a nemrég napvilágot látott terv is, hogy a kabinet megteremtené a választható svéd modell intézményét, vagyis a jól keresők a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben is bevezethetnék az egyéni számlát, míg a rosszul fizetetteket szolidaritási alapon kapnának pénzt.

A nyugdíjastörvény ellen demonstrálók egyre indulatosabbak, a tiltakozó civilekhez elsőként csatlakozó vasutasok, reptéri és BKV-dolgozók mellett most már egyetemisták, pedagógusok és egészségügyi dolgozók is a kezdeményezés mögé álltak. A feszültséget csak szítja, hogy tegnap a Szépkorúak Tiszteletének Társasága (SZTT) szervezésében már a nyugdíjasok is az utcára vonultak. "Mi, szépkorúak, Önök, szépkorúak felépítettük, felépítették ezt az országot a két kezünkkel, szinte ingyen, ennyit minimum megérdemlünk" – mondta a nagygyűlésen szónokló Schmuck Andor tiszteletbeli nyugdíjas. A Szabadság téren megrendezett eseménynek egyébként sajátos színezetet adott, hogy a tér túloldalán a Tisztességben Megőszültek Polgári Köre szintén tiltakozó rendezvényt tartott, ahol Lezsák Sándor elnök egyfelől követelte, hogy a Hajlottkorügyi Tanács munkájában ne csak az SZTT vehessen részt, hanem ők is, másfelől tiltakozott az ellen, hogy rivális szervezetük elbitorolja a szépkorúak név használatát.

A nyugdíjasok választási szerepvállalása egyébként több évtizedes probléma, amire a politika mindezidáig nem talált megoldást. A kilencvenes évek végén volt először megfigyelhetővé, hogy a pártok kiemelten odafigyeltek arra: a választási kampányban milyen ígéreteket és gesztusokat tesznek a pártok az időseknek, és ezekből mennyit és hogyan tartanak meg a kormányzati ciklus idején. A nyugdíjakkal való kampányolás 2002 óta már központi eleme a választásoknak, az országban volt már 13. nyugdíj, nyugdíjkorrekció, tb-nyugdíjba visszalépés, rendkívüli nyugdíjemelés, dübörögtek a nyugdíjkatasztrófáról szóló kampányszövegek is. Választásszociológusok szerint a folyamat mostanra már társadalmi katasztrófához vezethet, nemcsak a most benyújtott törvényjavaslat miatt, hanem azért, mert a politikai közbeszéd témája a jövő helyett a túlélés lesz. Sőt, vannak olyan szakértők, akik szerint ez a helyzet már is következett.