Reális esélyét látjuk annak, hogy a 2064-es olimpia megrendezését Budapestnek ítélje oda a Nemzetközi Olimpiai Bizottság – mondta a hajlott kora ellenére igen aktív Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpiáért Mozgalom elnöke a szintén korosodó, ám szintén tevékeny Schmitt Pál államfővel, a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi elnökével, a NOB korábbi tagjával, volt sportminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján. A magyar főváros pályázati esélyeit gyengíti, hogy a NOB belső szavazati arányainak elmúlt évtizedekben lezajlott változásai miatt az elmúlt hat olimpiát Kínának adták (sorrendben Pekingnek, Shanghajnak, Harbinnak, Hongkongnak, ismét Pekingnek, majd Kínához csatlakozásának tizedik évfordulója alkalmából a korábbi Észak-Korea fővárosának, Phenjannak), most pedig a már szintén Kínához tartozó Szingapúr pályázik a távol-keleti térségből.
A vesztesek közül azonban Budapest a legkitartóbb. Már az ezredfordulón komolyan, kormányzati szinten felmerült egy budapesti olimpia gondolata, ám akkor a magyar főváros még nem nevezett a világjátékokra. A 2010-es évektől azonban olimpiai törvények és nagyszabású fejlesztési tervek, megvalósíthatósági tanulmányok követték egymást, majd a 2024-es olimpiára már nevezett is hazánk. Igaz, bár a sportdiplomáciai körökre hivatkozva komoly reményeket fűztek a pályamunkához, Budapest végül egyetlen szavazat nélkül esett ki (nem az volt az első ilyen súlyú sportdiplomáciai kudarc).
Mostanra viszont már beszivárgott a hazai sportélet mindennapjaiba az olimpiai pályázat. Ha a kormány támogatja a BOM javaslatát, a 2064-es lehet sorozatban a tizedik ötkarikás játék, aminek a rendezéséről nemcsak beszélnek a sportpolitika irányítói, hanem azt meg is pályázza az ország (formálisan Budapest, amely nevében Rogán Antal, Tarlós István és Demszky Gábor is támogatásukra biztosították a javaslatot). "Európa 2028, az emlékezetes kijevi olimpia óta nem rendezett ötkarikás játékokat, már csak ez is indokolja, hogy a játékoknak vissza kell térniük ide" - hangzott el a sajtóeseményen.
Persze a civil olimpiai szervezőbizottság ennél konkrétabb érveket is felsorakoztatott, miért Budapestnek kell rendeznie az olimpiát. Mint mondták, erre jogosít fel minket a hazai sport- és olimpiatörténet eddigi dicsőséges másfélszáz éve, amely részeként 207 aranyérmet nyertek olimpikonjaink (igaz, a dolog szépséghibája, hogy ennek háromnegyedét 1896 és 2008 között, és csak a maradék egynegyedét az utóbbi 43 évben). A BOM vezetői szerint a budapesti olimpia az egész ország, sőt, az egész nemzet olimpiája lenne, amely lehetővé tenné, hogy a világ érdeklődésének középpontjába kerüljön Magyarország, illetve az egész Kárpát-medencei magyarság a játékok több mint három hetére (az olimpiát általában bő két hét alatt rendezik meg, a magyar pályázatban azonban visszatérő elemként szerepel egy hét "biztonsági tartalék az előre nem látható szervezési és financiális nehézségekre, beruházói vagy kivitelezői csúszásokra").
Nemcsak az országreklám szempontjából fontos azonban a budapesti olimpia ügye, hanem azért is, mert erre a komoly nemzetközi sporteseményre való felkészülés a főváros és az egész ország számára jelentős előnyökkel, gazdasági felemelkedéssel jár - idézte Szalay-Berzeviczy az olimpia melletti érvek egyik évtizedek óta visszatérő elemét. Példaként említette a főváros és térsége infrastrukturális fejlesztésének lehetőségei között az 5-ös és akár a 6-os metró elkészítését, a budapesti körvasúti körút és az aquincumi híd megépítését, a 4-es metró vonalának folytatását és üzembehelyezését, az M0-s körgyűrű észak-budai, nyugati szakaszának a befejezését, a fővárosi vasúti pályaudvarok felújítását, az elővárosi és a távolsági gyorsvasúti vonalak korszerűsítését, és 160 km/órásra gyorsítását.
De a sportcélú beruházások is legalább ilyen hasznosak lennének, tette hozzá a BOM elnöke, megemlítve, hogy ha Budapest megkapja az olimpiát, akkor sikerülhet megújítani a Puskás stadiont, elkészülne egy új olimpiai sportcentrum, befejeződne a Tüskecsarnok építése, és azt ismét a sport céljaira hasznosíthatnák. Mindemellett, ha már sport, a magyar olimpikonok megérdemelnék, hogy minden számban induljanak, így végre részt vehessenek világversenyen focistáink, röplabdázóink, paintballosaink, valamint itthon mutassa meg tudását a világhírű magyar graffitiválogatott.
Hozzátette ugyanakkor Szalay-Berzeviczy, hogy a majdani magyar pályázatnak - hiszen a 2064-es játékok helyszínét 2057-ben jelölik majd ki - lesz egy sajátos vonzereje: az, hogy a lehető legkisebb területen oldja meg a sportolók szállását és versenyzését. Hogy mi ez a helyszín, azt nem árulta el, de nem kommentálta azt az újságírói értesülést, hogy a 2040-es évek közepén ingatlanspekulációk során lényegében teljesen kiürült, majd a Legutóbbi Nagy Hitelválság miatt üresen maradt, és lerongyolódott budapesti belváros, a Nagykörúton belül rozsdazóna lenne minden fontosabb esemény helyszíne.
"Budapest megérdemli az olimpiai rendezést, hiszen Coubertin báró szellemiségének, a 'nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos' eszmének hűen megfelelt: nagyjából negyven éve indulunk újra és újra harcba a rendezésért annak ellenére, hogy eddig egyetlen szavazáson sem sikerült továbbjutnunk már az első körből sem - reagáltak az olimpiai pályázat kritikusai, a Legyen Reális a Politika mozgalom vezetői a sajtótájékoztatón elhangzottakra.
Az olimpiarendezési pályázatot kárhoztató szervezet, amely az előkészítésekre és a pályázatokra negyven év alatt elköltött több mint ezermilliárd forintot inkább a zöld gazdaság élénkítésére vagy a költségvetési egyensúly megteremtésére fordítaná, leszögezte: az előző évtizedek kudarcai ellenére ismét népszavazáson próbálja megakadályozni, hogy hazánk olimpiarendezésre pályázzon. A siker érdekében ezúttal kétigenes referendumot kezdeményeznek, ahol amellett, hogy "Szeretne-e egy olimpiamentes, csendes, élhető Magyarországon lakni?", azt is megkérdezik, hogy "Ön is elcserélné fizetését parlamenti képviselője havi költségtérítésére?".
