Ha a makrogazdasági folyamatok a tervek szerint alakulnak, két éven belül sikerülhet az államháztartás éves hiányát a megújított maastrichti kritériumokban szereplő 4 százalékos szint alá vinni – ezt Nemesbükky-Vértes Bence, a pénzügyek és az egyenlő közteherviselés minisztere jelentette be ma reggel. A pénzügyi kormányzat számításai szerint ez év végére sikerülhet lefaragni az éves hiányt 60 000 milliárd forintra, ami azt jelentheti, hogy a tervezett 1,5 százalékos gazdasági növekedés esetén a deficit GDP-arányosan 4,4 százalék lesz. Ebben az esetben a következő két év átmeneti, de hosszabb távon üdvözítő megszorításai megalapozhatják az ERM-V. árfolyamrendszerhez csatlakozást 2052-ben, majd ennek nyomán akár már 2054-ben bevezethetjük az unió, a délkelet-balkáni térség, a nyugati és kaukázusi volt szovjet tagállamok, valamint Észak-Afrika közös pénzét.
Igaz, ehhez még az államadósság szintjét, és az utóbbi időkben kissé elszaladt, a 16 százalékos szintet közelítő inflációt is le kell faragni, ismerte el a pénzügyminiszter. Utóbbiról azt mondta, ez nem egyedül a kormány felelőssége, abban együtt kellene működnie a jegybankkal, ám úgy érzi, hogy Tóth-Belyó Attila, a nemzeti bank elnöke – aki, mint közismert, az előző kormányi gazdasági, majd pénzügyminisztere volt – nem segíti a monetáris politika alakításával a kormányzat gazdaságpolitikai elképzeléseinek megvalósítását (ezt emlegetik közgazdászok az utóbbi évtizedekben Járai-jelenségként).
Bár a pénzügyminiszter a konfliktusról most nem közölt részleteket, emlékezetes, hogy az MNB-elnök néhány napja, amikor az euró ára ismét az exporőrök helyzetét nehezítő 320 forintos szint alá zuhant, arról beszélt, hogy a jegybanknak nincs árfolyamcélja. Hibájának róják fel, hogy a központi bank az inflációs félelmek miatt továbbra sem hajlandó belekezdeni a 14,75 százalékos alapkamat csökkentésébe, ami a reálgazdasági gyorsulást akadályozó tényező. Korábban pedig, amikor az euró a 400 forintos szinthez közelített, azt mondta, az MNB-nek nincs oka lépni, amivel elősegítette a történelmi rekordot jelentő, és devizahitelesek ezreinek létbiztonságát kockáztató 453 forintos eurószint elérését.
Amíg nem kezdődik meg a gazdasági élénkülés, addig nem lehet szó arról, hogy a 2000-es évek elején, majd 20-es évek pénzügyi összeomlása idején elrendelt átmeneti megszorító intézkedéseket és adóemeléseket visszavonja a kormány, mondta Nemesbükky-Vértes Bence. "Magam sem kívánok mást a következő évekre, mint az adóteher csökkentését, az átmenetileg 60 százalék közelébe emelkedett újraelosztási szint radikális lefaragását, ám ez a gazdaság jelenlegi helyzetében nem megoldható" – fogalmazott a miniszter.
Aki szerint a költségvetést terhelő, erre az évre 64 600 milliárd forintosra saccolt adósságtörlesztési kötelezettség miatt semmilyen lazulás nem engedhető a büdzsében,sőt, az elsődleges egyenlegnek ideális esetben 2-3 százalék között kellene lennie. A kormány ezért három évre átmeneti intézkedésként 29-ről 33 százalékra emeli az áfát, elhalasztja az iparűzési adó és a tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlését, és a személyi jövedelemadó alsó, kedvezményes, 22 százalékos kulccsal adózó sávját mégsem emeli fel a tervezett 3,8 millió forintra. Kisebb tehercsökkentést a vállalkozások kaphatnak ugyan a munkáltatói közterhek 0,625 százalékpontos lefaragásával, de ebben az esetben az áfakulcsot, biztonsági tartalékként, 34,5 százalékra kell emelni.
A kormány három éve, a hetedik IMF-hitelcsomag negyedik megújításakor dolgozta át a legfrissebb konvergenciaprogramot. Abban a 2056-ig elkészített makropályában már alkalmazták az ezredforduló jeles pénzügyéreiről elnevezett módszertani megoldásokat. Így Veres János-sejtést és a szintén a Veres nevéhez köthető bizonytalansági és információszűkösségi tényezőt, a Katona Tamás-féle hiperkorrekciós differenciálást, a Medgyessy-féle osztogatási premisszát, az Oszkó-megérzést, sőt, a Draskovics-együtthatót is beépítették a makropálya kialakításába, majd az egészet deriválták a Gyurcsány-féle bizonytalansági tényezővel.
Az így kalkulált mutatók szerint az államadósság 2051-ben tetőzik 86,9 százalékon, és onnan a következő két évben meredek csökkenéssel 80 százalék alá kúszhat. "Ez ugyan még mindig jócskán meghaladja a Maastricht II.-ben szereplő 70 százalékos kritériumot, de ne feledjük, hogy az euróövezet több állama, így Egyiptom, Montenegró és a hazánkból húsz éve kivált Sarkadi Koronahercegség is ennél rosszabb mutatókkal rendelkezik" – mondta a miniszter. Arra a felvetésre ugyanakkor, hogy nem érzi-e túl ambiciózusnak a konvergenciaprogram terveit – részben az elmúlt néhány év durván alulszámolt deficitjei, részben az Európát idén nyáron félig letaroló, így a magyar GDP-nek csaknem tizedét adó kecskeméti General-Mercedes gyárat is elpusztító meteorzápor recessziós hatásai miatt –, Nemesbükky-Vértes azt mondta, a növekedési számokban van némi lefelé mutató kockázat, de ő biztos abban, hogy a válság direkt hatásai nem érik el Magyarországot.
