Két héten belül eltávolítják valamennyi, a kormány hatásköre alá tartozó közintézményből az Orbán Viktor aláírásával ékesített Felcsút SE-plakátokat, valamint a felcsúti Puskás Akadémia focistapalántái által készített, Schmitt Pált, a Szent Koronát, illetve a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat első szavait ábrázoló népi iparművészeti falvédőket – jelentette be Szijjártó Péter, a miniszterelnök személye körüli első államtitkár. Szijjártó úgy fogalmazott: "az emberek akaratát, a kétharmados kormánytöbbség bölcsességét, valamint a magyar nép kifinomult népi ízlésvilágát és mértékletes nemzeti érzelmeit" tükröző munkák pótlásáról hamarosan gondoskodni fognak. Az államtitkár azt is bejelentette, hogy a kormány felügyelet alá nem tartozó független és önkormányzati intézményeket is felkérik erre a lépésre.

A fideszes politikus cáfolta azt a felvetést, hogy politikai okai lennének a döntésnek, hogy a falvédők és a poszterek eltávolításáról a fokozódó társadalmi ellenállás miatt határoztak volna. Azt mondta, erre technikai okok miatt volt szükség, azonban ezekről az okokról sem beszélt részletesen. Mindenesetre az elmúlt napokban – mióta a most bejelentett kormánydöntést kiszivárogtatta egy ma már állástalan médiablogger a Magyar Nemzet egy ma már megszünt blogjában – több találgatás elhangzott a közbeszédben a plakátok beszedésének okairól. Szijjártó azonban az ezekkel a felvetésekkel kapcsolatos kérdéseket nem válaszoltak meg és értesüléseinket sem kommentálta.

Így nem reagált arra a felvetésre, hogy a strómanok (vagy offshore-cégek ) szakértő üzletemberek bevonásával Fellegi Tamás fejlesztési miniszter, illetve Simicska Lajos, Fidesz-közeli nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Magyar Nemzeti Együttműködési Nagyvállalat Zrt. valójában Kínában nyomtatta a plakátokat, és azokba mérgező anyag került. Cáfolta ugyanakkor azt a híresztelést, hogy a plakátokra és falvédőkre nem került fel az évi nettó 7,952 milliárd forintos tenderen a Nemzetközi Közgépszertől megrendelt, légypiszok elleni védelmet szolgáló speciális vegyi anyagból készült védőréteg, ezért azok jelentősen elkoszolódtak. Arról sem beszélt, hogy állítólag Csányi Sándort vagy Töröcskei István bántotta az, hogy ők – bár a felcsúti foci bőkezű mecénásai – lemaradtak a képről. Egyes hírek szerint maga Orbán kifogásolta, hogy a poszterre fölkerült az ő neve és aláírása mellé került az NB II felirat.

Noha Szijjártó nem beszélt politikai motívumokról, kormányközeli körökből származó információink szerint lehetnek ilyen magyarázatok is. Az MSZP lassan három éve ad ki hetente kemény hangvételű, bár lényegében visszhangtalan közleményeket a demokrácia deficitjéről, a Fidesz alkotmányos diktatúrájáról és arról, hogy a szocialista párt megálljt parancsol Orbán Viktornak (ezek visszhangtalanságát az elsorvasztott független és baloldai médiumok is magyarázzák persze). Az LMP állítólag harmadik éve beszél a magyar történelem legrosszabb időiről, de sem róluk, sem a médiabirodalmat építő, Orbán likudos kapcsolatairól egyre élesebben beszélő Jobbikról nem hallani mostanában semmilyen hírt, a Nemzeti Összefogás Televíziója ugyanis az ellenzéki parlamenti felszólalások idején Szalai Annamária-interjúkat, Kovács Ákos-dalokat és Kovács Kokó István győztes felhozó mérkőzéseinek részleteit adja.

Külföldről érkező hírek szerint ugyanakkor sokkal nagyobb hatása lehet annak, hogy a Facebookon már több mint nyolcszázezren csatlakoztak ahhoz a csoporthoz, amely 2010 óta tiltakozik a Fidesz-kormány személyi döntései és a szimbolikus teret fokozatosan kisajátító politikája ellen. Mint emlékezetes, 2010-ben a Fidesz-KDNP által kiadott nemzeti együttműködési politikai nyilatkozat közintézményekben való megjelenítéséről döntött a kormányban, majd határozott Schmitt Pál portréjának, később Orbán Viktor mellszobrának kihelyezéséről. Voltak olyan hírek is, hogy az alkotmányt a Fidesz pártalkotmányának szellemében írják újra, illetve a nemzeti trikolórt egy keskeny narancssárga sávval egészítenék ki, ám erről végül nem született politikai döntés, ahogyan egyelőre a Lévai Anikó-szakácskönyvek menzai alkalmazását sem tették kötelezővé.

Az "Unjuk a banánt, de jobban a narancsot" csoport pontos számáról azonban jelenleg nincsenek adataink, miután a 2012-es közbiztonsági törvénycsomag – a Médiafőhatóság javaslatára – számos webkettes és webhármas szolgáltatás magyarországi elérését korlátozta, így a Facebookot ma már csak külföldön vett mobilnettel használhatják a magyar netezők. Elemzők szerint ugyanakkor az ilyen mértékű online ellenállás súlya sem befolyásolja a kormányt. Emlékeztetnek arra, hogy a kormánypártot 2010-ben sem hatotta meg a szintén a Facebookon indított akció, amely az augusztus 20-i állami tűzijáték elhalasztását, és a pénznek az árvízkárok rendezésére való átcsoportosítását kezdeményezte. "Forradalmi értékű, példa nélküli, radikális változások folynak az országban, az érvényüket vesztett ideológiák nem akadályozzák többé a nemzeti összefogását, amit a józanul gondolkodó magyarok csak támogatni tudnak" – ad sajátos magyarázatot minderre G. Fodor Gábor a Századvég intézet független politológusa, a Miniszterelnökség főtanácsadója.