Aggasztónak tartják az Európai Bizottság szakbürokratái, hogy az európai államokban kiszámíthatatlanul, nagy ingadozásokkal alakulnak egy adott éven belül a születésnapok. Vannak olyan időszakok, amikor hagyományosan több gyerek születik, míg más időszakokban, például a karácsonyi ünnepek idején, vagy a nőgyógyászok éves rendes, délszaki szigeteken vagy a skandináv riviérán rendezett vándorgyűléseinek idején elenyésző mennyiségű csecsemő lát napvilágot. Ez komoly terhelésingadozást jelent számos, a születésekhez kapcsolódó ágazatban, és az Eurostat másfél évig tartó kutatási programjának adatai szerint összességében 0,7-1,1 százalékkal veti vissza az európai GDP-t. Ezért Brüsszel összeurópai szülésszabványosítási tervet dolgozott ki: évekre, ezen belül napokra és országokra – a tervezet alternatív javaslata szerint régiókra – bontanák le az engedélyezett maximális és minimális szülésszámot, így segítve a szülészetek, nőgyógyászatok, majd később a bölcsődék, óvodák és iskolák kapacitásának tervezhetőségét – olvasható a dokumentumban.

A terv még csak az előkészítés fázisában van – a Bizottság szerint legkorábban 2035-től lehetne bevezetni a tagállamokkal való egyeztetések után –, így több részlet nem tisztázott. Az biztos, hogy Brüsszel a pontosabban tervezhető születések érdekében növelnék a császármetszéses és megindított szülések számát, bár az még nem tisztázott, hogy ennek pluszkölségeit milyen forrásokból teremtenék elő. Az unió emellett liberalizálná a terhességmegszakítást, illetve megteremtené a zigóta-kereskedelem lehetőségét: azokban az országokban, ahol egy adott időszakban a limitben szereplő mennyiségnél alacsonyabb a megfogant magzatok száma, olyan uniós államok polgárai is szülhetnek, amely államok viszont túllépték az engedélyezett keretet. Az adható keresztnevekre szintén alsó és felső limitet vezetnének be, hogy ne legyenek tucatnevek, de túl ritkákkal se kelljen bajlódni.

Az unió átfogó család- és születéstervezési tanácsadást is indítana a 14 éves korukat betöltött fiatalok számára. A szabványosítási koncepció a diplomás állásba készülő nőket még az egyetemi tanulmányaik megkezdése előtt szülésre kötelezné, hogy az egyetemen megszerzett, gazdaságilag jól hasznosítható, friss innovatív tudás nem kopjon meg a szülést megelőző 12 napos terhesszabadság, illetve a csecsemő 4 hónapos koráig járó családalapítási szabadság idején (következő gyereket csak a szakmában eltöltött legalább öt év után szülhetnének, ellenkező esetben szülési járulékot kellene fizetniük). A szakmát szerző nőknek legkorábban 28 éves korban, tehát tíz munkában töltött év után engedélyeznék a szülést, míg a háztartásbeliek legfeljebb 30 éves korukig szülhetnének. Az unió a főállású anyaság intézményét is megszüntetné, diszkriminációra hivatkozva, mondván, a férfiakkal szembeni igazságtalanság, hogy nincs főállású apaság, csak azért, mert ők nem szülhetnek. Szintén antidiszkriminációs szándékot sugall, hogy a program havi szintre lebontva, tagállami szinten azonos mennyiségű fiú és lány születését engedélyezné.

Az unió újabb szabványosítási törekvései – amelyek ellen számos emberi jogi szervezet mellett a történelmi és az Európában jelenlévő legnagyobb távol-keleti egyházak, továbbá a nőgyógyászlobbi kamara is hevesen tiltakozott –, nem lepték meg az elemzőket. A szakértők emlékeztetnek arra, hogy az utóbbi bő harminc évben számos megdöbbentőnek tűnő szabványosítási ötlet fogant meg a brüsszeli bürokraták agyában (igaz, bizonyos intézkedéseket idővel vissza kellett vonni). Volt, amikor az uborka görbületét szabályozták, volt, amikor a sárgarépa göcsörtösségét, később a tojásméretet és -formát szabványosították.

Születtek ötletek az ünnepnapok áthelyezésének tilalmára, sőt, egységes európai ünneprendszer bevezetésére, szabványosították volna a nyári szabadságok kiadásának a rendjét, az esélyegyenlőség jegyében előírták volna az UEFA-nak, hogy minden focimeccsen 50:50 százalékban birtokolja a két csapat a labdát, egységes európai hőmérsékletet akartak teremteni - majd ezt átdolgozva az évi esős és napsütéses napokat akarták jogszabályban rögzíteni -, szabványosították volna a vendéglátó- és szórakozóhelyek nyitvatartási idejét és italkészletét, megszabták volna, hogy melyik sportágat hányan szeressék, ahogyan azt is, hogy legalább és legfeljebb hány oldalas lehessen egy regény és hány perces egy film, egy színdarab. A szülésszabványosítási terv elfogadása - vagy elvetése - után várhatóan arról születik átfogó brüsszeli jogszabály, hogy az életnek milyen területeit lehessen szabványosítani az adminisztrációs és gazdasági hatékonyság érdekében.