Több évig folyó kutatást követően merész, és sokakat minden bizonnyal megdöbbentő állítást tett közzé az Összmagyar Nemzeti Akadémia Grétsy László Nyelvápoló Intézetének nyelvtörténeti munkacsoportja. Archív dokumentumokban, egyebek mellett még a XX. század végén, XXI. század elején létezett úgynevezett papírból készült újságokban folytatott vizsgálataik során arra jutottak, hogy a rejtélyes eredetű, sem indoeurópai, sem uráli, sem altáji nyelvcsaládba nem tartozó, de a 2060-as évek negyedik infokommunikációs nyelvújításakor már létező elbékávézni kifejezés valóban egy betűszóból származik, ahogy az a város legendákban él. A betűszó jelentése azonban a ma leggyakrabban emlegetett Barátok Közösen Vagyonosodnak vagy a Botrányok Közt Vergődő szóösszetétel helyett a Budapesti Közlekedési Vállalatot jelentette.
A kutatást főleg az nehezítette meg, hogy a 2020-as évek elején lezajlott világválság során elpusztult a megelőző időszak szinte teljes online emlékezetanyaga az akkori Magyarországon. Szerencsére mindhárom magyarok lakta ország, Alpokalja, Minden Magyarok Hona és a Független Magyar Polgári Állam hozzájárult, hogy a kutatómunkához felhasználjuk a hellyel-közzel megmaradt papíralapú és tárgyi gyűjteményeket - idézte fel a kutatás nehézségei Vadon Zs. Bella, a munkacsoport vezetője.
A munka abból a feltételezésből indult ki, hogy a békávézás és az annak alapját jelentő Békávé vagy BKV rövidítés eléggé elterjedt kifejezés lehetett, hiszen mindhárom magyarok által is lakott országban, de a világ egyéb tájén felbukkant magyar kolóniákban is ismerték. Kezdetben ezért az oral history módszerét alkalmazva arról faggatták az embereket, hogy szüleik, nagy- és esetleg ismert dédszüleik nem használtak-e olyan gyakori szóösszetételeket, amelyek első szavaiva bével és vével kezdődtek, emellett elektronikus és helyenként meglévő papírleveleket vizsgáltak át.
A 2000-es ezredforduló környékéről meglepően gyakran bukkant elő a "barátok közt" kifejezés - holott egyetlen társadalomtudományos és történelmi kutatás nem támasztotta alá, hogy túl szorosak lettek volna abban az időszakban az emberek közötti személyes kapcsolatok -, ám ebben a párosításban semmi nem utalt a harmadik betűre (csupán egyetlen feljegyzést találtak egy vasárnap este hétkor máig bekapcsoló emeltdíjas sms-automata mellett, ami így szólt: "Barátok közt végtelenségig - csinálhatunk itt mi bármilyen sorozatot kórházzal, bombázókkal, terroristákkal, ez sosem fog véget érni)".
A kutatók ráadásul egyértelmű jeleket találtak arra, hogy az elbékávézta kifejezés már a 2020-as évekre ugyanazt jelentette, mint ma: személyes kapcsolatok révén jogtalanul vagy a jogi kiskapukat kihasználva nagy haszonra szert tenni. Ebből ugyan fakadhatott volna a Barátok (ritkábban használt változatban a Beosztottak) Közösen Vagyonosodnak összetétel, ám ennek sem találták írott jelét (csupán egy kis blogon fordult elő ez a szóösszetétel). Ekkor kezdődött az egykor papírra nyomott újságok fotókópiáinak manuális átböngészése - és ekkor bukkantak egyre többször arra a kifejezésre, hogy Budapesti Közlekedési Vállalat. Korábbi kutatásokból azt tudni lehet, hogy Budapest az akkori egységes Magyarország fővárosa volt - nagyjából azon a területen feküdt, ahol most az Utolsó Szabad Tartomány anarchista, cheguevarista közössége lehet -, a vállalat egy hasonló üzleti forma volt, mint ma a Konzorcium, a Kartell vagy a Konglomerátum.
A legnagyobb kérdés ezek után az volt, hogy a személyszállítási tevékenységet végző cég neve miért egy bűncselekmény szinonimájaként maradt fenn. A cég üzletszabályzatainak, jelentéseinek, az egykori Budapestet vezető úgynevezett közgyűlés - ez hasonló szerv volt, mint most a Magyarok Világtanácsa, de csak helyi szinten működött - fennmaradt hivatalos dokumentumai kevés kapaszkodót adtak. Szerencsére az egyik, ekkor már célirányosan kutató akadémikus az Aba-Baross Nemzeti Közlekedési Kegyhely egy raktárában talált néhány olyan kézzel írt feljegyzést és fénymásolatot, amik, ha csak töredékesen, de több mint száz év távlatából is olvashatók voltak. Ezekből kiderült, hogy a fennállása során mindig is közkézen lévő, így valódi tulajdonos nélkül, és folyamatosan veszteségesen működő vállalat belső szabályzatai meglehetősen rugalmasak voltak, és a hierarchia minden szintjén lehetővé tették a hivatalos jövedelem kiegészítését.
Az akkor még korántsem automatizált közlekedési eszközöket irányító sofőrök saját zsebre szállították az utasokat - a jegy árát elvették, de jegyet nem adtak, vagy leszálláskor töredékáron visszavették -, az ellenőrök saját zsebre büntettek a hivatalosnál olcsóbban, a pénztárakban dolgozók visszavásárolt, fénymásolt, nyomdából kicsempészett jegyeket, bérleteket árusítottak.
A rendszer persze a középvezetéstől felfelé működött igazán: a közbeszerzési eljárásokat lebonyolító dolgozókat ellátták a huszadik század legnagyobb magyar írója, Rejtő Jenő Láthatatlan légió című könyvének hetedik fejezetével, valamint elsőrangú röntgenkészülékkel (utóbbival azért, hogy a legmasszívabban lezárt borítékokat is meg tudják vizsgálni felbontás előtt). A kisebb értékű közbeszerzéseket rendre a cég dolgozói nyerték, a süteményszállítást Pirike a könyvelésről, a repiitalokat az anyagbeszerző Karcsi hozta kiskunsági borász barátaitól, a munkaköpenyekre Marikáék számláztak, akik társasházának pincéjében kínai varroda működött, a gumiabroncsokat Lajosék hozták Erdélyből, "futózottak voltak, de kéz alatt kijöttek nagyon jó árban" - mutatta be Vadon Zs. Bella egy eredeti feljegyzés holofotóját.
A felsővezetés még ezzel sem bajlódott - említette végül a nyelvész. Mint mondta, ezen a szinten olyan határozott idejű, legalább 90 évre szóló menedzserszerződést kötöttek magukkal, családtagjukkal, rokonaikkal, szomszédjukkal, szeretőjük, volt osztálytársukkal, vagy ezek tetszőleges kombinációjával, hogy annak felmondása a 90 évre szóló munkabér évi 24 százalékos inflációval növelt értékét tartalmazta, kiegészítve bánat és titoktartási pénzzel, valamint a MacWulf-Grober záradékkal. A folyamat eredményéről jól árulkodik az utolsó, vélhetően valamikor 2015 környékén készült feljegyzés, ami szerint "javasolni kell a Kormánynak, hogy az ötödik IMF-hitelszerződésben külön fejezetet szenteljen a BKV-nak, mert a társaság az összeomlás szélén áll, adóssága kétszerese a könyv szerinti vagyonának, kiadásainak több mint felét személyes juttatásokra költi". A feljegyzés szerint azonban a hitelkérelmet nem erre hivatkozva kell megkérni, hanem arra, hogy "a pénzügyi kormányzat 1989 óta tettenérhető tartós érzéketlensége a megszűnés szélére sodorta ezt a nagy presztízsű vállalatot, amely budapestiek milliót szolgálja ki nap mint nap".
"A nyelv élő, maga logikája szerint, de a használatában alakuló önálló entitás, a legjobb példa erre a békávé kifejezés változása" - zárta mondanivalóját az akadémikus. Vadon Zs. Bella ezt követően újságírói kérdésekre válaszolva szólt az intézet következő kutatási programjáról: azt vizsgálják, hogy a világ nyolc legnagyobb nyelve miért nevezi a korrupt, kisstílű bűnözőt a 2020-as évek óta - változó írásmóddal - magyarnak, madjarnak, madzsarnak, ongroának, unkarinak, illetve hángerinek.
