"Még ebben a tizenkét éve kezdődött, külső okokból megnyújtott, de most már minden bizonnyal hamarosan lezáruló parlamenti ciklusban törvényt alkotunk a Nagy Nemzetboldogítási és Jógondolkodási Alap (NaJó) létrehozásáról", jelentette be Matolcsy György, a Nemzeti Ügyek Kormányának Orbáni Jobbja a kabinetülés után. "Az Alapba önkéntes állampolgári felajánlásokat várunk, pénzt, ékszereket, festményeket, bútorokat, autókat, ingatlanokat, kinek mi esik jól, még a látszatát is kerülni akarjuk annak, hogy diktatórikus lépésekkel vádoljanak minket" – tette hozzá Selmeczei Gabriella padlástisztántartási és népközjóléti kormánybiztos. Ez lesz az Orbán-kormány huszadik ilyen alapja - bár mindegyiknél szélesebb réteget érint -, mióta még 2010-ben létrehozták az elsőt.
Az Alaphoz önkéntesen lehet csatlakozni, de aki nem lép be legalább havi 25 000 forint értékű rendszeres vagy 12 millió forint értékű egyszeri tétellel - 18 év alattiak 67 százalékos kedvezményt és MFB-hitelt kaphatnak -, az kiszerződik a nemzettestből, a nemzeti szolidaritási és kockázatközösségből, aminek természetesen lesznek következményei. Így a NaJó-törvény formálódó koncepciója szerint ezek a renegátok elveszítik jogukat a magyarországi ingatlanszerzésre, törlik adóazonosítójuk és tb-regisztrációjukat. A tervek között szerepel az is, hogy az Alapba önként beszállni nem akaróktól megvonják a magyarországi egészségügyi ellátáshoz való jogot - a kormánytagok egy kérdésre válaszolva tisztázták: nem az ingyenes, hanem általában az ellátásról van szó -, valamint szükség esetén korlátozzák mozgásukat, "hiszen a járdák, utak, sínek építését és fenntartását is a nemzeti együttműködés finanszírozza".
Olyan részletszabályok is szerepelnek az előterjesztésben, hogy a NaJót önként nem akaróknak vécépapír-vásárláskor piaci alapú csatornahasználati díjat kellene fizetniük. Vélhetően vitákat fog kiváltani, de szerepel a lehetséges következmények között az is, hogy az Alapba nem csatlakozóknak nem legyen joguk bírósági tárgyalásra, ügyükben a nyomozóhatóságok vagy polgári eljárások esetén a felperesek mondhassanak ítéletét - "ne növeljék a törvénykezés költségeit, ha nem járulnak hozzá a nemzetboldogításhoz", szól az indoklás -, és ha letöltendő börtönbüntetésre ítélik őket, akkor a fogvatartásuk költségeit meg kelljen fizetniük.
A politikusok többször leszögezték: természetesen ezek a tervek még változhatnak, és azt is, hogy a Nemzeti Ügyek Kormányának nem a ijesztgetés a célja, hanem a józan meggyőzés. Láthatóan bíznak viszont abban, hogy a lakosság nagy része örömmel csatlakozik az alaphoz. A jövő évi költségvetésben ugyanis az Alap tervezett bevételénél 1950 milliárd forint szerepel, ami a 25 ezer forintos havi díjjal számolva hat és félmillió belépőt feltételez.
"A pénzt, ahogy az Alap nevéből is látszik, a nemzet boldogítására és a jó gondolatok terjesztésére szánjuk. Azokat kívánjuk támogatni, akik tudnak és mernek tenni a leszakadók intergációjáért, a következő tíz évre most már valóban elérhető célként kitűzött egymillió munkahelyért, a kkv-k fellendítéséért, a magyar sportért, főleg a fociért, továbbá a lovaskultúra és a hegedűszó köré borostyánként felfűződő népi kultúra felvirágoztatásért. Valamint azokat, akik CBA-ban..., úgy értem, becsületes magyar kereskedőknél vásárolnak, becsületes magyar... pénzügyi, üzleti, biztosítási kapcsolataik vannak" – fejezte be beszédét Matolcsy.
A kormány bejelentését az ellenzéki oldalon erős felhördülés követte. A szocialisták kemény hangvételű, vastagított és aláhúzott című, 14 pontos betűvel írt közleményt adtak ki a frappáns Már nincs társadalmi béke, csak ezért nem hívhatjuk ezt békekölcsönnek felütésű közleményt, amiben a NaJót NagyonNemJó-nak nevezték és egy tizenkét évvel ezelőtti Fidesz-szlogent felidézve úgy fogalmaztak, most már tényleg itt az idő, hogy elmenjenek [mármint a kormánypártok]. Az LMP megígérte, hogy amint kormányra kerül, minden visszaad az embereknek, amit azok az elmúlt tizenkét évben elveszítettek, a Jobbik pedig azt kifogásolta, hogy a kormány pénzt gyűjt, ahelyett, hogy nagyobb erőket fordítana a 2002-2010 közötti kormánypárti politikusok elszámoltatására. A szakszervezetek, mint az elmúlt években mindig, tüntetést fontolgatnak.
A piaci elemzők szerint a lépés hadüzenet a magyar állampolgárok jelentős csoportjai ellen - ugyanakkor kifogásolták, hogy nem tudni, hogyan érinti a cégeket az Alap -, bár rövid távon kedvező hatása is lehet a forint árfolyamára. Ezt némileg cáfolta, hogy a hír megjelenése utáni órában a svájci frank ára - amely tegnapelőtt éves mélypontjára, 233,6 forintra süllyedt - megugrott, és már történelmi csúcson 250 forint közelében vannak a jegyzések (a dollár és az euró egyaránt 310 forintra emelkedett a tegnapelőtti 295 forintos éves csúcsról). Török Gábor politikai elemző a blogjában tőle szokatlanul kemény, már-már kritikus véleményt mondott, a Most múlikpontosan 96. című posztban a lépést "hagyományos jogállamiság eszméivel ellentétes", valamint "rövidlátó" intézkedésnek nevezte, aminek "akár káros kihatásai is lehetnek" a politikába vetett hitre és a közbizalomra.