HIP (Hungarian Independent Press), Brazzaville
Zsúfolt diplomáciai naptárjára hivatkozva lemondta az újbóli magyar EU-elnökséget köszöntő január elsejei ünnepségen való részvételt Orbán Viktor. A Nemzeti Együttműködés Nemzete Kormányának Első Embere az év hátralévő részét is Kínában tölti, folytatva az ott 2021 őszén kezdődött baráti látogatást. Az uniós elnökségünket megnyitó szabolcsveresmarti ünnepségen így Schmitt Pál, a Nép Örökké Szeretett Elnöke és Simicskó István, az elnök EU-ügyi különtanácsadója vesz részt. A kialakult helyzetről közleményét adott ki a Néppel Való Közvetlen Konzultációért Felelős Államtitkár, Szijjártó Péter.
"Magyarország és Kína kapcsolata hosszú, békés és gyümölcsöző együttműködések évtizedeinek jegyében telt és telik. Ennek a kapcsolatnak az ápolására és erősítésére a Nemzeti Együttműködés Kormánya felhatalmazást kapott a 2010-es választásokon, és az azóta bekövetkezett, jógondolási rokonszenv-nyilvánító spontán utcai demonstrációk sokaságán" – olvasható a közleményben.
A dokumentum így folytatódik: "Ez a kapcsolat a Nemzet Együttműködés Rendszere egészének és a munka becsületét szem előtt tartó kínai barátainknak az érdekét egyaránt szolgálja, a Recsken és a Mecsekben élő kínai réz- és uránbányászoktól az egykor önálló kilenc afrikai államból lett Kínai-Afrikába utazó magyar turistákon át a magyar kiskereskedelem fele fölött rendelkező kínai kereskedelmi konzorciumig. Ebben a helyzetben otrombaság lett volna, ha a magyar nép első számú vezetője egy hosszú és fölöttébb eredményes, a Malév helyzetét várhatóan rövid távon tisztázó és az államadósságunk finanszírozásával kapcsolatos, még vitatott kérdéseket is vélhetően lezáró tárgyalás eredményét kockáztatva fölösleges, és csakis diplomáciai célokat szolgáló utazásokkal töltött volna az idejét".
A hivatalos kormányzati kommunikáció szerint az európai uniós vezetők "érthető szomorúsággal, de bölcs politikai érzékkel" vették tudomásul Orbán Viktornak "a nemzet egészének talpraállása érdekében hozott bölcs döntését". Szerkesztőségünk ugyanakkor úgy tudja, az Európai Bizottság kifejezetten sérelmesnek tartja a magyar lépést. Az uniós politikusok várhatóan tiltakozó jegyzéket juttatnak el, és diplomáciai úton fognak magyarázatot kérni, más eszközük nem lévén, bár a tagállamok vétó nélküli döntése akár le is rövidítheti a magyar elnökséget (persze ehhez a magyarok támogató szavazata is kellene az uniós mechanizmusok csudálatossága folytán). Forrásaink szerint Brüsszelben azt is fájlalták, hogy Magyarországon egyre ritkábban beszélnek az euró bevezetéséről, a matolcsysta gazdaságpolitikában egyre többször a jüanban rejlő gazdaságpolitikai lehetőségekról.
A hivatalos kormányzati kommunikációban ezekről a törésekről egyáltalán nincs szó. A nemzeti hírügynökségből, az MTI-ből formált Jóhírek Szolgálata (JóSzó) és a minden szavazópolgár otthonába névre szólóan eljutott Nemzeti Összefogás Helyi Témája elsősorban azzal foglalkozik, hogy milyen színpompás programsorozat vár a következő félévben Magyarországra.
Ezek között első helyen az ópusztaszeri uniógyűlést említik, ahol elfogadhatják a Lisszaboni Nyilatkozatot most már talán tényleg leváltó, a Pozsgay, Szájer, Szűrös, Lázár csapat szellemi termékének számító uniós alkotmányt. Nagy teret kap a hivatalos kommunikációban az EU-delegációk vezetőinek tervezett szegedi fehér lovas, kacagányos, darutollas bevonulása is. A legtöbbször azonban a magyar politika két legfőbb uniós célkitűzéséről beszélnek: a bankbetétek állami felügyelet – a hivatalos kommunikáció szerint állami védelem és garancia – alá vonásának lehetőségéről, valamint a magyarországi cégek külföldi illetőségű hírportálokon történő hirdetések rendkívüli, 99,5 százalékos különadójáról (ami a dolgok jelenlegi állása szerint még sérti az uniós szabályokat, de Szijjártó szerint az új EU-alkotmány ezt a problémát is megoldja majd).
