Nem volt háborús bűnös Stohl András
Elképesztő eredményeket értek el a Murányi Gábor Múltbanéző és Tényfeltáró Intézet szakértői: a ma reggel videokonferencián ismertetett adatok szerint mégsem az elmúlt évtizedekben hírhedtté vált Stohl András okozta a kilencvenes években a délszláv háborúk sorozatát, valamint a kétezres évek elején többször randalírozásba fajuló utcai megmozdulások szervezésében nem vett részt. Ezek a hírek azt követően terjedtek el, hogy a 2040-es évek közepi nagy információs világégése után sokáig csak igen csekély számú, elsősorban korabeli népszerű lapokból, úgynevezett Blikkből, Borsból álló forrást tudtak használni a kutatók (valamint egy megmentett szerveren rábukkantak a Velvet című netes magazin néhány megabájtnyi, főként pornóképekből és kimoderált kommentekből álló anyagára).
A dokumentumokból úgy tűnt, hogy Stohl András elképesztő bűncselekményeket követett el, állásai megszűntek, az akkori pénzben soknak számító – ma már egy kenyérre sem elég – tízmilliós követelések voltak vele szemben. A művész az eddigi tudományos interpretációk szerint súlyos, akár emberiségellenes bűncselekményeket követhetett el, amiért közellenséggé vált. Mostanra azonban kiderülni látszik, hogy valójában csak alkoholproblémái voltak, és néhány éven belül több közlekedési balesetet is okozott. A Murányi Intézet felfedezését a kutatók egy része, elsősorban a nagy megújulásra készülő Akadémia tagjai, alaptalannak nevezik. Ők abból is indulnak ki, hogy akkoriban a felelőtlen vezetés és az alkoholproblémák egyaránt a magyar társadalom mindennapjainak részei voltak.
Nem szerencsejáték volt a devizahitel
A tudományos szenzációké ez a nap. A Simicska Lajos Közpénzút-egyengetési Klub elemzői ma azzal a meghökkentő bejelentéssel álltak el, hogy a 2020-as évek elejére nagyjából 200 ezer magyar család földönfutóvá válását, majd az ő megmentésük miatt az államcsőd szélére sodródó költségvetést okozó devizahitelek nem szerencsejátékok voltak. A mostani, egyelőre forradalminak tűnő elemzés szerint ez valójában egy pénzügyi módszer volt, amit vagyongyarapítása, eszközbeszerzési célokra próbáltak felhasználni. A teória bizonyítására szánt dokumentumokat a hétvégén tárják a nyilvánosság elé.
A Gordon név jelentése nem az volt, hogy bukás
A Lakner Zoltán Politikatörténeti Kutatóbázis és a Török Gábor Politikai Problémafelvető Intézet kimutatta: a kétezres évek elején mégsem volt a politikaés a névhasználat között tartalmi kapcsolat. Egy 2010-ből nyomtatásban, illetve egy szerveren töredékesen szövegfájlként is fennmaradt cikk szerint ahány választást tartottak, annyiszor bukott a Gordon nevű kormányfő. A Lakner-Török kutatócsoport tagjai szerint azonban ebben semmiféle törvényszerűség nem volt felfedezhető, ahogyan abban sem, hogy Viktor nevű jelölt csak győzhetett.