2009. július 7.: Eldőlt, hogy a Strabag és a Hídépítő párosa végezheti el a Margit híd felújítását. Az évek óta húzódó beruházást a pályázók 20,8 milliárd forint plusz áfáért vállalták el.
A többször megváltozott tervek és emiatt hat alkalommal újrakezdett engedélyezési eljárások, a beruházás költségének folyamatos emelkedése, a civilekkel való egyeztetések elhúzódása – ezekkel indokolta a Margit híd felújításának elhúzódását Demszky Gábor, Budapest Örökös Főméltósága (az egykori polgármesteri cím birtokosa a 2019-es alkotmánymódosítás óta). A hidat, mint emlékezetes, 2016 decemberében zárták le a forgalom elől, miután az útpálya egy része a Dunába szakadt – statikusok, urbanisták, közlekedésmérnökök és várostervezők a mai napig különféle látványterveket készítenek arról, hogy mi legyen a vízbe szakadt résszel, de egyelőre csak a William Gibson-regénynek, a Holnap tegnapjának a megfilmesítésére érkezett konkrét javaslat.
A Margit hidat a 2000-es évek eleje óta tervezték felújítani, ám a beruházás előbb éveket, aztán hónapokat, majd újra éveket, végül újra hónapokat csúszott. 2009-ben már úgy tűnt, hogy két, korábban kartellezés miatt megbírságolt cég megkezdi az építést, ám az eredetileg tízmilliárd forint körüli tervezett költségek akkor már bruttó 25 milliárd forint fölött jártak, ezért az Európai Unió átvizsgálta a projektet, majd a kellő átláthatóság hiányára visszavonta a támogatást.
Ekkor a most ismét nagy ütemmel épülő négyes metrótól vettek volna el pénzt – a metróberuházók várhatóan napokon belül bejelentik, hogy a fúrópajzsok a Népszínház utca közelébe érkeztek –, ám kiderült, hogy annak a teljes tervezett költségvetését elköltötték már a Duna alatt. Majd az 1-es és 3-as villamosok nyomvonalának meghosszabbításáról tett le a főváros, de kiderült, hogy már azt a pénzt is korábban elvették.
Ekkor átmeneti állagmegóvásról döntött a közgyűlés: nagy szakítószilárdságú reklámfóliákba csavarták a hidat, az így kapott bevételből pedig elkészítették az ötös, valamint a Pesthidegkutat Káposztásmegyeren át Rákosszentmihállyal összekötő hatos metró terveit. A pénzből, mint emlékezetes, eredetileg a híd felújítására költöttek volna, de a reklámcég 15 évre szóló szerződést kötött, így addig nem lehetett hozzányúlni a gigantikus óriásplakáttá változott hídhoz, míg az a szerződés le nem járt. Ráadásul, mint azt egy 2013-as ÁSZ-vizsgálat megállapította, a beruházásra a pénz sem lett volna elég, mert a reklámcég a bérleti díj 60 százalékát két timbuktui székhelyű offshore-cégnek utalhatta a szerződés értelmében; ezek a cégek a fővárosi közlekedési társaságnak nyújtott tanácsadást "az emberevés tapasztalatának hasznosítása a tömegközlekedési jegyellenőrzések gyakorlatában" témában.
A beruházás most viszont gőzerővel kezdődhet, mondta Demszky. A város 963 milliárd forintot költ arra – egy 99 éves lejáratú jüankötvény kibocsátásával –, hogy a Strabag és a Hídépítő kétszintes, a várhatóan 2050 körül forgalomba helyezendő első városi mágnesvasút közlekedésére is alkalmas hidat készítsen, annak hasznosságáról meggyőzze a lakosságot, valamint hogy megemelje a Margitsziget szintjét, megkönnyítve így az oda való lejutást. A beruházásból 300 milliárdba kerül a híd, 500 milliárdot szánnak a lakossági tájékoztatásra – teljesen függetlenül a 2022-es választási kampánytól –, míg a maradékból a szigetet fogják feltölteni.
Biztos vagyok abban, hogy a hidat 2026-ban a legszebb pompájában adhatjuk át a választóknak, illetve természetesen Budapest egész 1,2 milliós, valamint a tágabb agglomeráció 3,2 milliós lakóközösségének – mondta a beszéd végén Demszky.